Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról

659. szám. 57 módja vagy a hely éghajlata betegségek gyógyítására alkalmas, hogy az intézetet megfelelően képesített orvos (1883 : I. törvénycikk 9. §-a) vezeti, továbbá, hogy az intézet a gyógyítás céljából szükséges korszerű felszereléssel rendelkezik és a betegek elhelyezéséhez és ellátásához szükséges összes feltételek (lakás, egészségügy, rendészet, élelmezés, forgalom, kiszolgálás, stb.) megvannak. Egyszersmind a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) házirendjének tervezetét is be kell mutatni. 7. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) közhasználatba vételének engedélyezéséről az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság (40. §.) meghallgatása után határoz és a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) nevét és jellegét is megállapítja. 8. §.' A gyógyfürdőre és az éghajlati gyógyintézetre közvetlenül az a törvényhatóság felügyel, amelynek területén a gyógyfürdő, illetőleg az éghajlati gyógyintézet van. Az egészségügyi főfelügyeletet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter gyakorolja. 9. §. Ha a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) engedélyezésének feltételei egészen vagy részben megszűnnek és a felügyeletet gyakorló törvényhatóságnak vagy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek a hiánypótlásra vonatkozó felhívása a kitűzött határidőben eredménytelen maradt vagy ha a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) a törvény, a rendeletek és a szabályzatok rendelkezéseit súlyosan vagy a figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi vagy e rendelkezések megtartásáról nem gondoskodik, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a törvényhatóság (8. §.), az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság meghallgatása után az engedélyt visszavonhatja és a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) bezárását elrendelheti. Sürgős szükség esetében á m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) működésének ideiglenes felfüggesztését rendelheti el. B) Gyógyhelyek. 10. §. A gyógyhely megnevezést a m. kir. minisztérium a törvényes feltételek (3. §.) esetében valamely községnek, mégpedig egész területére vagy területének meghatározott részére vagy több szomszédos községnek egész területére vagy területeiknek összefüggő részére a törvényhatósági bizottság, az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság meghallgatása után engedélyezi. Ha a gyógyhely megnevezés törvényes feltételei egészen vagy részben megszűnnek, az engedély visszavonása és a gyógyhely megnevezés megszüntetése tárgyában a m. kir. minisztérium határoz. 11. §. A gyógyhely megnevezés engedélyezését kérheti : az érdekeltek egyesülete (fürdőegyesület stb.), az érdekelt gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója), az érdekelt község (10. §.) képviselőtestülete, a törvényhatósági bizottság, az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság. Az engedélyezéskor a gyógyhely területének határait is meg kell állapítani. A megállapított terület módosítására az előbbi bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. §. A gyógyhelyen a közegészség, a közrend, a közcsend, a közerkölcsiség és a közbiztonság fenntartása felett a hatósági biztos őrködik, A hatósági biztos feladata továbbá állandóan felügyelni, hogy a gyógyhelyen a lakás, az élelmezés és egyéb szükségletek árai az indokolt mértéket nem haladj ák-e meg, hogy a gyógyhelylátogatókkal (15. §.) való bánásmód minden tekintetben a jog és a méltányosság követelményeinek megfelel-e ; végül a hatósági biztos Képv. iromány. 1927—1932. XV. kötet. 8