Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról

58 659. szám. mint elsőfokú liatóság határoz — a bírói hatáskör érintetlenül hagyásával — a gyógyhelylátogatók lakásügyeiben. A hatósági biztos hatáskörét rendszerint az illetékes elsőfokú rendőrhatóság gyakorolja ; szükség esetében a törvényhatóság a fürdőévad tartamára a törvényhatóság tisztviselői közül külön hatósági biztost rendelhet ki, aki kirendeltetésének tartama alatt a gyógyhely területén az elsőfokú rendőrhatóság hatáskörében jár el. A m. kir. állami rendőrség működési területén levő gyógyhelyen a hatósági biztost a m. kir. állami rendőrség kerületi főkapitánya rendeli ki. Hatósági biztos csak az lehet, akinek a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883:

1. t.-c. 3. §-ában megszabott képzettsége van. 13. §. Minden gyógyhelyen gyógyhelyi hivatalos orvosnak kell lenni, akit a gyógyhelyi bizottság (14. §.) jelöl ki és a főispán erősít meg. A hatósági biztos abban az esetben, amikor hatósági orvos nem áll rendelkezésre, orvosszakértői feladatok ellátására a gyógyhelyi hivatalos orvost veszi igénybe, aki díjazást nem kap. 14. §.. Minden gyógyhelyen gyógyhelyi bizottságot kell alakítani. A gyógyhelyi bizottság szedi be és kezeli a gyógyhely jövedelmét, veti ki a gyógyhelyi díjakat és határoz felhasználásuk felől ; állandóan figyelemmel kíséri a gyógyhely viszonyait, vizsgálja és előmozdítja a gyógyhely erkölcsi és anyagi érdekeit ; tapasztalatairól a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez évenként jelentést tesz. Ha a gyógyhelyen láttamozott alapszabályok alapján működő és a helyi érdekeltségből alakult fürdőegyesület van, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a gyógyhelyi bizottság feladatkörét a fürdőegyesület választmányára ruházhatja, feltéve, hogy az alapszabályok a helyi érdekeltség alapján személyválogatás nélkül mindenkit feljogosítanak az egyesületbe való belépésre. Ebben az esetben a fürdőegyesület választmányának hivatalból elnöke a hatósági biztos. Ezenfelül legalább egy tagot a törvényhatóság első tisztviselője küld ki. A választmánynak hivatalból tagja továbbá a hatósági orvos, illetőleg a gyógyhelyi hivatalos orvos, végül a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) és vezető orvosa. Ha ^ gyógyhelyi bizottság hatáskörét a fürdőegyesület választmánya gyakorolja, az évi jelentést a hatósági biztos teszi. Ha a fürdőegyesület a gyógyhely érdekeinek gondozását elhanyagolja vagy a közérdeket egyébként sérti, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a törvényhatóság első tisztviselőjének megokolt előterjesztésére gyógyhelyi bizottság szervezését rendelheti el. A gyógyhelyi bizottság vagy a hatáskörében eljáró fürdőegyesületi választmány határozata és intézkedése ellen nyolc nap alatt panasszal lehet élni a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, akinek határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet felebbezni. Azt a határozatot vagy intézkedést, amely ellen a hatósági biztos panasszal él, ennek jogerős elintézéséig nem lehet végrehajtani. 15. §. A gyógyhelyen gyógyhelyi díjat lehet szedni azoktól, akik a fürdőévad tartama alatt a gyógyhelyen nem kereseti foglalkozás gyakorlása végett három napot meghaladó időt töltenek (gyógyhelylátogatók). A gyógyhelyi díj mértékét a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) javaslatára évről-évre állapítja meg. A gyógyhelyi díjat a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) írja elő és szedi be. A bérbeadók a gyógyhelyi díjakért a fizetésre köteles gyógyhelylátogatókkal egyetemleg felelősek. A be nem fizetett gyógyhelyi díjakat közadók módjára kell behajtani. A gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesü-