Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-701. A képviselőház földmívelésügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről" szóló 700. számú törvényjavaslat tárgyában

290 7Ö1. szám. feltételek megvannak és ha több hegyközség alakítását az összes betelepített szőlőterületek tulajdonosai birtokarány szerinti általános szavazattöbbséggel elhatározzák. 24. §. Az egészen külön álló betelepített szőlőterületeket — ha birtokosaik ezt kívánják — a legközelebbi hegyközség kötelékébe fel kell venni. 25. §. Megalakítható a hegyközség akkor is, ha a betelepített szőlők között fekvő puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek együttes nagysága a betelepített szőlőterületek nagyságának felét meghaladja, de csak az esetben, ha a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek nagysága nem több, mint a betelepített szőlőterületek nagysága és ha a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek legalább háromnegyed részének tulajdonosai a hegyközség megalakításához hozzájárulnak. 26. §. A hegyközség csak akkor tekinthető törvényesen megalakultnak, ha a megalakulást és a hegyközségi rendtartást az illetékes törvényhatóság már jóváhagyta. A hegyközségi rendtartások a vármegyei hegyközségi tanács utján terjesztendők — jóváhagyás végett ~ a törvényhatóság elé. A hegyközségi rendtartásban meg kell határozni azt a területet, amelyre a rendtartás érvénnyel bír, az ügyrendet s általában mindazt, ami a hegyrendészeti szervezkedés és a rend érdekében szükséges, azonban törvényileg szabályozva nines; 2. Szervezet. 27. §. A hegyközség ügyeit intézi : a hegyközségi közgyűlés, a hegyközségi választmány és a hegyközségi elöljáróság. A hegyközségi elöljáróságot a hegyközségi elnök és hegybíró alkotja. 28. §. A hegyközség alakuló közgyűlésének összehívásáról és vezetéséről az elsőfokú közigazgatási hatóság gondoskodik. A hegyközségi közgyűléseken a hegy-. községi elnök elnököl, akit akadályoztatása esetén a választmány által kijelölt választmányi tag helyettesít. A közgyűlés határozatképességéhez, illetőleg határozatainak érvényességéhez a birtokarány szerinti szavazatok általános többsége szükséges. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök dönt. Ha a közgyűlés határozatképtelen a nyolc nap eltelte után összehívott újabb közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül érvényesen hoz határozatot. A közgyűlésen a 600 négyzetöltől 1 kat. holdig terjedő birtok tulajdonosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület tulajdonosa pedig annyi szavazattal bír, ahányszor egy teljes kat. hold területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egyhatod részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. A vármegyei hegyközségi tanács titkára, illetve a tanács kiküldötte a hegyközségi ', közgyűléseken tanácskozási joggal részt vehet. A hegyközségek területén levő puszta (parlag) vagy más gazdasági művelés alatt álló területek birtokosai, valamint a hegyközség területétől különálló szőlők birtokosai az olyan ügyekben, amelyek csak a betelepített szőlők, illetőleg gyümölcsösök, tulajdonosait érdeklik vagy amelyek létesítéséhez, fenntartásához, illetőleg végrehajtásához hozzá nem járulnak, a közgyűlésen nem szavazhatnak. - ,A hegyközségi tagok a szavazati jogot saját alkalmazottjuk vagy írásbeli meghatalmazással ellátott másik hegyközségi tag által is gyakorolhatják. 29. §. A közgyűlés határozatai az illetékes vármegyei hegyközségi tanáccsal minden egyes esetben a határozathozatalt követő 15 napon belül írásban közlendők. 30. §. A közgyűlés határozatai ellen, ha azokban a közgyűlés hatáskörét