Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-701. A képviselőház földmívelésügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről" szóló 700. számú törvényjavaslat tárgyában

701. szám. 291 túllépte, ha azok egyébként törvénybe ütköznek vagy egyesek jogait és az okszerű gazdálkodás érdekeit sértik vagy ha az évi költségvetés sérelmesen van megállapítva, fellebbezésnek van helye. A fellebbezések tárgyában első fokon — a vármegyei hegyközségi tanács véleményének meghallgatásával — a közigazgatási bizottság, második és egyúttal utolsó fokon a földmívelésügyi miniszter határoz. 31. §. A közgyűlés 5—5 évi időtartamra választja a választmány tagjait és a hegyközségi elnököt, megalkotja a hegyközségi rendtartást és az évenkénti működési tervet, megvizsgálja az évi költségvetést és az évi számadásokat, intézkedik a határjelek rendbentartásáról, határoz a hegyközségi vadászati jog miként való gyakorlásáról vagy hasznosításáról és általában határoz minden olyan ügyben, melyet a hegyközségi rendtartás a közgyűlés hatáskörébe utal. 32. §. A hegyközség évi költségvetését és működési tervét — jóváhagyás végett — a vármegyei hegyközségi tanácshoz kell felterjeszteni. 33. §. Választmányi tagok csak olyan birtokosok lehetnek, akiknek maguknak vagy családjuk tagjainak a hegyközség területén szavazati joguk van. A választmányi ülésen a hegyközségi elnök vagy helyettese elnököl. A választmány a hegyközségi elnökön felül még legalább 6, de legfeljebb 24 tagból és az illetékes községi vezető jegyzőből áll. Választmányi taggá a hegybíró is megválasztható. A választmányi ülésen minden tagnak egy szavazata van. A választmány határozatait általános szavazattöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök dönt. A választmányi ülés határozatainak érvényességéhez az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. A vármegyei hegyközségi tanács titkára, illetve a tanács kiküldötte, a választmányi üléseken tanácskozási joggal résztvehet. A választmány határozata ellen az illetékes közigazgatási bizottsághoz, innen pedig a földmívelésügyi miniszterhez minden egyes hegyközségi tagnak fellebbezési joga van. A választmány előkészíti a közgyűlés határozata alá tartozó ügyeket, végrehajtja a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényt és miniszteri rendeleteket, intézkedik a hegyközség minden olyan ügyében, amelyet' a törvény a hegyközségi szervezet hatáskörébe utal vagy amelyet a közgyűlés elrendel, intézkedik továbbá minden olyan ügyben, mely a hegyközségi tagok közös gazdasági érdekeit van hivatva előmozdítani, végül irányítja és ellenőrzi a hegybíró tevékenységét s általában a hegyrendészet körébe tartozó teendők végrehajtását. A választmány köteles a hatósági felügyelet alá helyezett vidékeken a szőlőés gyümölcsbetegségek és kártevők elleni általános védekezések végrehajtását ellenőrizni, jogosítva van az egyöntetű és sikeres védekezések érdekében a kötelező védekezéseknek — bizonyos idő alatt megejtendő — általános végrehajtását, a törvények és miniszteri rendeletek keretein belül elrendelni és ellenőrizni, jogosítva van továbbá az illető vidék szőlő-, illetve gyümölcstermékeinek faj tisztaságát és jó hírnevét veszélyeztető fajtaféleségeknek telepítését ugyancsak a törvény és a miniszteri rendeletek keretén belül saját hatáskörében is eltiltani. 34. §. A hegyközségi elnök, mint a hegyközség elöljárója végrehajtja a választmány határozataiból folyó összes rendelkezéseket, képviseli a hegyközséget a hatóságok előtt és intézkedik a hegyközségi ügyekben felmerülő vitás kérdéseknek lehetőleg békés utón való elintézése iránt. A hegyközségi elnök javadalmazást nem kap. 35. §. Hegybíró csak olyan magyar állampolgár lehet, akinek magának vagy családja tagjainak a hegyközség területén betelepített szőlője van vagy 37*