Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

700i szám. 261 szerzése érdekében szervezkedés kez­deményezésről. A szőlőgazdálkodásról és a hegyköz­ségekről szóló törvény borvédelmi ren­delkezéseinek végrehajtása tárgyában (2. c, d) teendő intézkedések elő­készítése céljából a hegyközség külön szakbizottságot küldhet ki. A hegyköz­ségnek idevonatkozó intézkedéseiről évenkiht jelentést kell tenni a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz, akinek szakészrevételeit a hegyközség figyelembe venni tartozik. 38. §. Ha valamelyik tulajdonos a kötelezően elrendelt szőlő vagy gyü­mölcs védekezési eljárásokat végrehaj­tani vonakodik, jogában áll a hegyköz­ségi elöljáróságnak a védekezési el­járást az illető tulajdonos költségére elvégeztetni. Ezen költségek közigaz­gatási úton hajtandók be. A hegyköz­ségi elöljáróságok az említett véde­kezési eljárások végrehajtásáért fele­lősek. 39. §. A hegyközségek kötelesek a területükön lévő szőlőbirtokokat bor­termelésre való alkalmasság (hegy­oldal, síkság, kötött talaj, immúnis homok, szénkénegezésre alkalmas talaj, fillokszeravész előtti régi szőlő­terület stb.) szempontjából a föld­mívelésügyi miniszter által kijelölt szaktisztviselő segítségének igénybe­vételével törzskönyvezni. A törzskönyvezés elveit a földmíve­lésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A hegyközségek törzskönyveit a vár­megyei hegyközségi tanács vármegyén­ként összesíti. A hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlőket, az összesített törzskönyvbe való felvétel céljából, a községi elöljáróságok a vármegyei hegyközségi tanácsnak tartoznak be­jelenteni. A hegyközségi törzskönyvekben fel­tüntetendők azon szőlőfajták, amelyek, mint az illető borvidék borjellegének legmegfelelőbb féleségek az illető hegy­községben, a 3. §. korlátai között telepíthetők. A fajták megállapításá­nál a talajhoz való alkalmazkodás, termékenység és a betegségekkel szemben való ellenálló képességre tekintettel kell lenni. E tekintetben a vármegyei hegyközségi tanácsok, illetve hegyközségek, a m. kir. szőlő­és borgazdasági központi kísérleti állomás (Ampelológiai intézet) szak­véleményét kikérni tartoznak. Szak­vizsgálatok megejtésére a földmívelés­ügyi miniszter más szakintézeteket is kijelölhet. 4. A hegyközségek feloszlása. 40. §. Azok a hegyközségek, amelyek­nek területén a megalakuláskor 150 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlő volt, vagyis az önként megalakult hegyközségek, a birtokosok birtokarány szerinti szavazatának kétharmad ré­szével kimondhatják a hegyközség fel­oszlását, de csak akkor, ha a hegyköz­ség területén a betelepített szőlők összes területe a határozathozatalkor sem éri el a 150 kat. holdat. A hegyközségi birtokosok nem mondhatják ki a hegyközség felosz­lását, ha az illető hegyközség területén 150 kat. hold vagy ennél több betele­pített szőlő van és pedig akkor sem, ha a hegyközség területén a megala­kuláskor 150 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlő volt ugyan, de a be­telepített szőlők területe később elérte a 150 kat. holdat. Azok a hegyközségek, amelyek 150 kat. hold vagy ennél több betelepített szőlővel alakíttattak ugyan meg, de a szőlőknek időközbeni irtása követ­keztében 150 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlővel bírnak, a felosz­lást az első bekezdésben foglaltak ér­telmében kimondhatják. IIT. Fejezet. A vármegyei hegyközségi , tanács. 41. §. A Tokajhegyalja zárt terü­letén és valamennyi vármegyében, ahol legalább 12 hegyközség van és ezeknek

Next

/
Thumbnails
Contents