Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

262 700. szám. összes területe legalább 12.000 kat. hold, a szőlőművelési, borkezelési és borértékesítési közös érdekek előmozdítása céljából az illető vármegyéhez tartozó hegyközségek egy-egy kiküldöttéből álló vármegyei hegyközségi tanácsot kell alakítani. A vármegyei hegyközségi tanács alakuló ülésének összehívása iránt az illetékes törvényhatóság első tisztviselője intézkedik. A 12.000 kat. hold szőlőterülettel nem bíró vármegyékben vagy törvényhatósági joggal felruházott városokban, a közös vármegyei hegyközségi tanács létesítése, illetve más vármegyei hegyközségi tanácshoz való csatolása iránt a földmívelésügyi miniszter intézkedik. Hivatalból tagjai a vármegyei hegyközségi tanácsnak az illetékes törvényhatóságok, valamint az ezek területén levő járások első tisztviselői (alispán, polgármester, főszolgabíró) az illetékes kerületi szőlészeti és . borászati felügyelő, az illetékes Mezőgazdasági Kamara egy kiküldötte, a vármegyei hegyközségi tanács működési területén levő szőlészeti és borászati szakiskola és a kertészeti tanintézet igazgatója. A vármegyei hegyközségi tanács még legfeljebb 5 meghívott taggal kiegészítheti magát. A vármegyei hegyközségi tanácsot öt évenként újra kell alakítani. 42. §. A vármegyei hegyközségi tanács megalakulása alkalmával elnököt és elnökhelyettest választ, egyes különleges ügyek intézésére külön szakbizottságokat küldhet ki. Az igazgatási teendőket az ügyvezető titkár látja el, akit a vármegye hegyközségi tanács javaslatára, az illetékes Mezőgazdasági Kamara választás útján alkalmaz. Ügyvezető titkárul csak az alkalmazható, aki valamely főiskolát és ezenfelül még a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot, mint rendes hallgató elvégezte. A titkár állása állandó jellegű, csak szolgálati vétség vagy alkalmatlanság esetén bocsátható el. A titkár szolgálati és fegyelmi (elbocsátási) ügyeire nézve, az illetékes Mezőgazdasági Kamara szolgálati szabályai az irányadók. A vármegyei hegyközségi tanács hivatali helyiségéről, a megalakulást követő első évben a székhely szerint ületékes vármegye gondoskodik. 43. §. A vármegyei hegyközségi tanács ügyrendjét és évi költségvetését maga állapítja meg. Minden vármegyei hegyközségi tanács, tagjai sorából, az Országos Szőlő és Borgazdasági Tanácsba egy-egy tagot küld ki. A vármegyei hegyközségi tanács feladata a hegyközségek működését irányítani és ellenőrizni, a hegyközségi rendtartásokat elbírálni és jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszteni, a vármegye területén történő szőlőtelepítéseket, a hegyközségek bejelentése alapján ellenőrizni, a működési körébe tartozó borvidék szaporítható szőlőfajtáit a 3. §. alapján történt rendelkezés keretein belül kijelölni, a védekezések tekintetében elrendelendő hatósági intézkedésekre nézve javaslatot tenni és a kötelező védekezések mikori végrehajtására a hegyközsségeket utasítani, az okszerű gazdálkodási, szőlőfeldolgozási, értékesítési és borkezelési dolgok ismertetése és terjesztése érdekében közreműködni, a borvidék beszerzési, hitelügyi és borértékesítési szervezkedését kezdeményezni, irányítani és előmozdítani, a borvidék bor jellegének fenntartása és megvédése iránt intézkedni, az érintkezést a működési területén levő borvidék és a földmívelésügyi minisztérium, illetve az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács között fenntartani s általában a borvidékek különleges érdekeit, minden téren képviselni és előmozdítani. A szőlőművelésre és borforgalomra vonatkozó szaktudósítói teendők ellátása és statisztikai adatok gyűjtése szintén a vármegyei hegyközségi tanács feladata. A vármegyei hegyközségi tanácsok a földmívelésügyi minisztérium és az illetékes törvényhatóságok szakmabeli