Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről
268 : 700. telepített szőlőterületek tulajdonosai birtokarány szerinti általános szavazattöbbséggel elhatározzák. 24. §. Az egészen külön álló betelepített szőlőterületeket — ha birtokosaik ezt kívánják — a legközelebbi hegyközség kötelékébe fel kell venni. 25. §. Megalakítható a hegyközség akkor is, ha a betelepített szőlők között fekvő puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek együttes nagysága a betelepített szőlőterületek nagyságának felét meghaladja, de csak az esetben, ha a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek nagysága nem több, mint a betelepített szőlőterületek nagysága és ha a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek legalább háromnegyed részének tulajdonosai a hegyközség megalakításához hozzájárulnak. 26. §. A hegyközség csak akkor tekinthető törvényesen megalakultnak, ha a megalakulást és a hegyközségi rendtartást az illetékes törvényhatóság már jóváhagyta. A hegyközségi rendtartások, a vármegyei hegyközségi tanács utján terjesztendők — jóváhagyás végett — a törvényhatóság elé. A hegyközségi rendtartásban meg kell határozni azt a területet, amelyre a rendtartás érvénnyel bír, az ügyrendet s általában mindazt, mi a hegyíendészeti szervezkedés és a rend érdekében szükséges, azonban törvényileg szabályozva nincs. ' 2. Szervezet. 27. §. A hegyközség ügyeit intézi : a hegyközségi közgyűlés, a hegyközségi választmány és a hegyközségi hegybíró. 28. §. A hegyközség alakuló közgyűlésénekösszehívásáról és vezetéséről az elsőfokú közigazgatási hatóság gondoskodik. A hegyközségi közgyűléseken a hegyközségi elnök elnököl, akit akadályoztatása esetén a választmány által kiszám. jelölt választmányi tag helyettesít, A közgyűlés határozatképességéhez, illetőleg határozatainak érvényességéhez a birtokarány szerinti szavazatok általános többsége szükséges. A szavatok egyenlősége esetén az elnök dönt. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc nap eltelte után összehívott újabb közgyűlés, a megjelentek számára tekintet nélkül érvényesen hoz határozatot. Î A közgyűlésen a 600 négyzetöltől 1 kat. holdig terjedő birtok tulajdonosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület tulajdonosa pedig annyi sza^vazattal bír, ahányszor egy teljes kat. hold területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egyhatod részénél több szavazatot, saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. A vármegyei hegyközségi tanács titkára, illetve a tanács kiküldötte a hegyközségi közgyűléseken tanácskozási joggal részt vehet. A hegyközségek területén levő ; puszta (parlag) vagy más gazdaságiművelés alatt álló területek birtokosai,^ Valamint a hegyközség területétől különálló szőlők birtokosai az olyan ügyekben, amelyek csak a betelepített szőlők, illetőleg gyümölcsösök tulajdonosait érdeklik vagy amelyek létesítéséhez, fenntartásához, illetőleg végrehajtásához hozzá nem járulnak, a közgyűlésen nem szavazhatnak. A hegyközségi tagok a szavazati jogot saját alkalmazottjuk vagy írásbeli meghatalmazással ellátott másik hegyközségi tag által is gyakorolhatják. 29. §. A közgyűlés határozatai az illetékes . vármegyei hegyközségi tanáccsal, minden egyes esetben, a határozathozatalt követő 15 napon belül írásban közlendők. 30. §. A közgyűlés határozatai ellen, ha azokban a közgyűlés hatáskörét túllépte, ha azok egyébként törvénybe ütköznek vagy egyesek jogait és az okszerű gazdálkodás érdekeit sértik
