Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

700. szám. 259 vagy ha az évi költségvetés sérelmesen van megállapítva, fellebbezésnek van helye. A fellebbezések tárgyában első fokon — a vármegyei hegyközségi ta­nács véleményének meghallgatásával — a közigazgatási bizottság, második és egyúttal utolsó fokon a f öldmívelés­ügyi miniszter határoz. 31. §. A közgyűlés 5—5 évi időtar­tamra választja a választmány tagjait és a hegyközségi elnököt, megalkotja a hegyközségi rendtartást és az éven­kénti működési tervet, megvizsgálja az évi költségvetést és az évi számadá­sokat, intézkedik a határjelek rendben­tartásáról, határoz a hegyközségi va­dászati jog miként való gyakorlásáról vagy hasznosításáról és általában hatá­roz minden olyan ügyben, melyet a hegyközségi rendtartás a közgyűlés hatáskörébe utal. 32. §. A hegyközség évi költségveté­sét és működési tervét — jóváhagyás végett — a vármegyei hegyközségi ta­nácshoz kell felterjeszteni. 33. §. Választmányi tagok csak olyan birtokosok lehetnek, akiknek maguk­nak vagy családjuk tagjainak a hegy­község területén szavazati joguk van. A választmányi ülésen a hegyközségi elnök vagy helyettese elnököl. A választmány a hegyközségi elnö­kön felül még legalább 6, de legfeljebb 24 tagból és az illetékes községi vezető jegyzőből áll. Választmányi taggá a hegybíró is megválasztható. A választ­mányi ülésen minden tagnak egy sza­vazata "van. A választmány határo­zatait általános szavazattöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége ese­tén az elnök dönt. A választmányi ülés határozatainak érvényességéhez az elnökön kívül legalább négy tag jelen­léte szükséges. A vármegyei hegyközségi tanács tit­kára, illetve a tanács kiküldötte, a vá­lasztmányi üléseken tanácskozási jog­gal résztvehet. A választmány határozata ellen az illetékes közigazgatási bizottsághoz, innen pedig a földmívelésügyi minisz­terhez minden egyes hegyközségi tag­nak fellebbezési joga van. A választmány előkészíti a köz­gyűlés határozata alá tartozó ügyeket, végrehajtja a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényt és miniszteri rendeleteket, intézkedik a hegyközség minden olyan ügyében, amelyet a törvény a hegyközségi szer­vezet hatáskörébe utal vagy amelyet a közgyűlés elrendel, intézkedik to­vábbá minden olyan ügyben, mely a hegyközségi tagok közös gazdasági ér­dekeit van hivatva előmozdítani, végül irányítja és ellenőrzi a hegybíró tevé­kenységét s általában a hegyrendészet körébe tartozó teendők végrehajtását, A választmány köteles a hatósági fel­ügyelet alá helyezet - vidékeken a szőlő­és gyümölcsbetegségek és kártevők elleni általános védekezések végrehaj­tását ellenőrizni, jogosítva van az egy­öntetű és sikeres védekezések érdeké­ben a kötelező védekezéseknek — bizonyos idő alatt megejtendő — álta­lános végrehajtását, a törvények és miniszteri rendeletek keretein belül elrendelni és ellenőrizni, jogosítva van továbbá az illető vidék szőlő-, illetve gyümölcstermékeinek faj tisztaságát és jó hírnevét veszélyeztető fajtafélesér geknek telepítését, ugyancsak a törr vény és a miniszteri rendeletek keretén belül saját hatáskörében is eltiltani. 34. §. A hegyközségi elnök, mint a hegyközség elöljárója végrehajtja a választmány határozataiból folyó összes rendelkezéseket, képviseli a hegyközséget a hatóságok előtt és intézkedik a hegyközségi ügyekben fel­merülő vitás kérdéseknek lehetőleg békés utón való elintézése iránt. A hegyközségi elnök javadalmazást nem kap. 35. §. Hegybíró csak olyan magyar állampolgár lehet, akinek magának vagy családja tagjainak a hegyközség területén betelepített szőlője van vagy pedig olyan, aki — bár a hegyközség területén nem szőlőbirtokos —szolé" szeti és borászati, illetőleg kertészeti

Next

/
Thumbnails
Contents