Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-699. A képviselőház társadalompolitikai, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról" szóló 659. számú törvényjavaslat tárgyában
G99 szám ^35 Az egyesült bizottság át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy a bennünket ért óriási veszteségek után leromlott néperőnk felfokozása legsürgősebb feladatunk. Erős, munkabíró, acélos, a versenyben megállni tudó, haladásra képes nemzedékeket kell sorompóba állítanunk és e végből elsősorban azokat a kincseket kell felhasználnunk, amelyeket a természet önként nyújt nekünk és amelyek még csonka hazánk szűk keretei között is olyan mennyiségben és olyan minőségben állanak rendelkezésünkre, hogy azok rendszeres és alapos kihasználása által nemcsak a nemzet emberanyagát tehetjük erőssé és egészségessé, hanem révükön az-egészséget és üdülést kereső külföldieket is nagyobb számban vonzhatjuk hazánk területére, de legalább is megszüntethetjük hazai közönségünknek szinte betegesen nagy áramlását a külföldi fürdőkbe s ellensúlyozhatjuk fizetési mérlegünknek ebből a kóros jelenségből származó passzivitását. Ha pedig ásványvizeinknek, amelyekben bővelkedünk, sikerül nagyobb arányú exportot teremteni, ezzel nemzeti jövedelmünk tetemes felfokozását érhetjük el. Kétségtelen, hogy hazai közönségünket csak úgy szoktathatjuk le a külföldi fürdők már-már a hazafiatlanságig * túlzott látogatásáról, ha olyan berendezéseket tudunk neki nyújtani, amelyek a gyógy tényezők mellett kulturális és kényelmi szempontból is mindazt nyújthatják, amit a külföldi fürdőkben feltalál, és pedig olyan árakon, amelyek nem súlyosak s amelyeket hazai közönségünk megbír. Arra kell ennélfogva törekednünk, hogy a tőkét ilyen befektetésekre megnyerjük. A tőkét pedig csak akkor lehet megnyerni, ha annak megfelelő szerény polgári hasznot is tudunk biztosítani. Az a fürdőrendtartás, amelyet a népjóléti miniszter úr törvényjavaslata megvalósít, alkalmas arra, hogy a tőkével megkedveltesse a fürdőügy felkarolását. Mert gondoskodik bizonyos anyagi forrásokról, amelyek az egészségügyi, kényelmi és szórakozási szempontokból szükséges beruházások költségeinek előteremtésére alkalmasak és mert ezek az anyagi erőforrások törlesztéses kölcsönök felvételét is lehetővé teszik. Fürdőinknek és ásványvízforgalmunknak felvirágoztatása elsőrendű kötelességünk, mert bármily óriásiak is e téren trianoni veszteségeink, helyrehozhatatlan károsodást csak magaslati gyógyhelyekben szenvedtünk, sőt némileg még ezt a károsodást is pótolhatjuk egyes szubalpin telepeink megfelelő berendezésével és fejlesztésével. Máskülönben az összes gyógytényezők feltalálhatók a maradék Magyarországon is, úgyhogy — természetesen elsősorban véve számításba Budapestnek és a Balatonnak gyógytényezőkben való kimeríthetetlen gazdagságát — túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy alig van külföldi fürdőhely, még kevésbbé külföldi ásványvíz, amelynek gyógyítóerejét Csonka-Magyarország fürdőhelyei és ásványvizei ne pótolhatnák. Sok szó esett a bizottsági tárgyalás során arról, hogy a törvényjavaslat egyes részeiben csak kerettörvény jellegével bír, amennyiben aránylag sok'kérdés elintézését bízza az illetékes kormányhatóságoknak rendeleti úton való szabályozására. A népjóléti és munkaügyi miniszter úr az e részben felmerült aggályokkal szemben arra utalt, hogy az alapvető kérdéseket maga a törvényjavaslat kimerítő módon rendezi, részletekbe való elmerülés pedig azért nem lehet a törvényhozás feladata, mert az egyes fürdőhelyek viszonyai oly sokszerűek és egymástól annyira eltérők, hogy azoknak részletes szabályozására csak az élettel folytonos érintkezésben levő kormányhatóságok lehetnek hivatva. Minthogy továbbá a népjóléti miniszter úr szíves készséggel hozzájárult ahhoz, hogy a törvényjavaslatba szervezeti alapvető kérdésekre vonatkozó egyes új megállapítások vétessenek fel, amelyek megszűkítik a kormányhatósági felhatalmazásoknak egyes vonatkozásokban túlságosan bőveknek látszó kereteit, a bizottság a javaslatban tervezett felhatalmazásokat annál inkább megszavazta, mert ezek a felhatalmazások általában 30*
