Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-650. A m. kir. földmívelésügyi miniszter jelentése "az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a gazdasági munkavállalóknak" betegségi biztosítása tárgyában elfogadott egezménytervezet" ügyében

650. szám. 11 Melléklet a 650. számú irományhoz. Egyezménytervezet a gazdasági munkavállalóknak betegségi biztosítása tárgyában. A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott egyetemes értekezlete, ott az 1927. évi május hó 25-én tizedik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a mezőgazdaság körében foglalkoztatott munkavállalóknak betegségi biztosítása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének első pontjába van felvéve, és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja, az ezerkilencszázhuszonhetedik évi június hó mai tizenötödik napján a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés megfelelő részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai által leendő megerősítés céljából elfogadja az alábbi egyezmény-tervezetet : 1. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja, amely a jelen egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy a gazdasági munkavállalók számára legalább is a jelen egyezményben megszabottakkal egyenlő feltételek mellett betegségi kötelező biztosítást létesít. 2. cikk. A betegségi kötelező biztosítás a mezőgazdasági vállalatokban foglalkoztatott munkásokra, alkalmazottakra és tanoncokra terjed ki. Mindazonáltal minden tagnak jogában áll, hogy országos törvényhozásában olyan kivételeket állapítson meg, amilyeneket szükségeseknek tart : a) az időleges alkalmazásokra, amelyeknek tartama az országos törvényhozás által megállapítható határt el nem éri, a munkaadó foglalkozásától vagy vállalatától elütő nem rendszeres alkalmazásokra, az alkalmi és a járulékos jellegű alkalmazásokra ; b) azokra a munkavállalókra, akiknek munkabére vagy jövedelme az országos törvényhozás által megállapítható határt meghalad ; c) azokra a munkavállalókra, akik készpénz javadalmazást nem kapnak ; d) azokra az otthoni munkavállalókra, akiknek munkaviszonya a bérért dolgozó munkavállalók munkaviszonyához nem hasonló ; e) azokra a munkavállalókra, akik az országos törvényhozás által megállapítható korhatárokat nem érték el vagy meghaladták ; /jà munkaadó családjának tagjaira. 2*