Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-650. A m. kir. földmívelésügyi miniszter jelentése "az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a gazdasági munkavállalóknak" betegségi biztosítása tárgyában elfogadott egezménytervezet" ügyében

12 650. szám. Ezenfelül a betegségi biztosítási kötelezettség alól ki lehet venni azokat a szemé­lyeket, akiknek törvények vagy szabályzatok vagy különös határozmányok alapján betegség esetében a jelen egyezményben megszabottakkal legalább egyenlő értékű előnyökre van igénye. 3. cikk. Annak a biztosítottnak, aki testi vagy szellemi egészségének rend­ellenes állapota miatt dolgozni nem képes, a munkaképtelenségnek az első kár­talanított naptól számított legalább első huszonhat hetére pénzbeli kártalanításra (táppénzre) van igénye. A táppénz nyújtását próbaidőnek a biztosított által való kitöltésétől és leg­feljebb három napig tartó várakozási idő lejártától lehet függővé tenni. A táppénzsegélyezés szünetelhet : a) ha a biztosított a törvény értelmében már más alapon és ugyanazon beteg­ség címén más szolgáltatást kap ; a szünetelés teljes vagy részleges a szerint, hogy az utóbb említett szolgáltatás egyenlő, vagy kisebb a jelen < cikkben megszabott táppénznél ; b) addig, amíg a biztosított munkaképtelenségének ténye miatt rendes munka­keresményéből nem veszít, vagy amíg a biztosítás költségére vagy közköltségre eltartásban részesül ; a táppénzsegélyezés azonban csak részben szünetel, ha az ily kép ellátott biztosítottnak általa személyesen eltartott családja van ; c) addig, amíg a biztosított az orvos utasításait és a betegek magatartására vonatkozó szabályokat megtartani jogos indítóok nélkül vonakodik, vagy magát a biztosító intézménynek ellenőrzése alól engedély nélkül és önként kivonja. A táppénz a biztosított szándékos hibájából eredő betegség esetében csök­kenthető vagy megvonható. 4. cikk. A biztosítottnak a betegség kezdetétől és legalább a betegségi táp­pénz nyújtására megszabott időtartam leteltéig ingyen igénye van kellően képe­sített orvos által történő kezelésre, valamint kielégítő minőségű és mennyiségű gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására. A biztosítottól azonban az országos törvényhozás által meghatározott fel­tételekkel a segélyezés költségeihez hozzájárulást lehet követelni. A gyógyellátást szüneteltetni lehet arra az időre, amíg a biztosított az orvos utasításaihoz és a betegek magatartására vonatkozó szabályokhoz alkalmazkodni jogos indítóok nélkül vonakodik, vagy a biztosító intézmény által rendelkezésére bocsátott segélyezést igénybe venni elmulasztja. •5. cikk. Az országos törvényhozás, engedélyt adhat arra, vagy megszabhatja, hogy a biztosítottnak ama családtagjai, akiket saját háztartásában ő tart el, gyógy ellátásban részesüljenek ; az országos törvényhozás állapítja meg e segély nyújtásának feltételeit. 6. cikk. A betegségi biztosítást közhatóságok igazgatási és pénzügyi ellen­őrzése alatt álló és minden nyerészkedési célzat nélkül működő, önkormányzattal bíró intézményeknek kell ellátniok. A magánkezdeményezés alapján keletkezett intézmények külön közhatósági elismerésre szorulnak. A biztosítottaknak az önkormányzattal bíró biztosító intézmények kezelésé­bea az országos törvényhozás által megállapított feltételekkel kell részt adni. A betegségi biztosítás kezelését azonban közvetlenül az állam vállalhatja, ha és addig, amíg a kezelésnek önkormányzattal bíró intézmények útján való ellátása az országos viszonyok és nevezetesen a munkaadók és a munkavállalók

Next

/
Thumbnails
Contents