Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-660. Törvényjavaslat a trianoni szerződés alá eső egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában 1926. évi szeptember hó 30. napján Brüsszelben kelt magyar-belga egyezmény és két függeléke becikkelyezéséről

660. szám. 157 ellen érvényesíthető kártérítési igények. Ha az idevágó határozmányok szószerint hajtatnának végre, a magyar államkincstár, valamint az érdekelt magángazdaság súlyos megrázkódtatásnak lett volna kitéve. Éppen ezért az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalmak kormányaival tárgyalásokat folytattunk, hogy velük külön egyezményeket létesítsünk és ezáltal lehetővé váljék, hogy a békeszerződés súlyos rendelkezései a gyakorlatban enyhébb módon nyerjenek alkalmazást. így jött létre az 1921. évi december hó 20-án Londonban kelt, az 1922. évi XVI. t.-c.-be iktatott brit-magyar egyezmény, az 1921. évi január hó 31-én Parisban kelt, az 1922. évi XXVIII. t.-c.-be iktatott francia-magyar egyezmény és az 1923. évi december hó 21-én Parisban kelt, az 1924. évi VIII. t.-c.-be iktatott francia-magyar szerződés. Görög viszonylatban a csekélyebb érdekeltségre való tekintettel külön egyezmény nem köttetett és így ezen viszonylatban a trianoni szerződés határozmányai nyertek alkalmazást. A belga kormánnyal hasonlóképen felvettük a tárgyalások fonalát és az 1923. évben az egyezmény szövegében meg is állapodtunk, azonban az egyezmény nem ratifikáltatott, miután rövid időközben úgy a belga, mint a magyar pénzügyekben lényeges változások állottak elő. Az 1926. év tavaszán a belga kormánnyal újból megkezdettük a tárgyalásokat, amely tárgyalások 1926. év szeptember hó 30-án Brüsszelben a jelen törvényjavaslat 2. §-ában foglalt egyezmény aláírásához vezettek. Az egyezményt csak most van módomban a törvényhozás elé terjeszteni, mert Olaszországgal és Franciaországgal az államadóssági hátralékok rendezése tekintetében kötött megállapodásokban biztosítva lett az olasz és francia címlettulajdonosok részére az, hogy, ha a magyar kormány a magyar államadóssági címletek egyéb külföldi birtokosai részére abszolút érték szerint kedvezőbb feltételeket biztosítana, mint amelyek a vonatkozó egyezmények értelmében a francia, illetve olasz címletbirtokosokat megilletik, a magyar kormány ezeket a kedvezményeket köteles a francia és olasz birtokosokra kiterjeszteni. Tekintettel arra, hogy a háború előtti magyar államadóssági címletek francia és olasz tulajdonosaival a hátralékok rendezése más alapon és módozatok mellett történt, mint a belga viszonylatban, a belga egyezmény bemutattatott a francia és olasz érdekképviseleteknek és bevárandó volt olasz és francia részről annak kijelentése, hogy a jelen egyezmény, amely az államadósságra is kiterjed, a részükre biztosított és fentebb ismertetett legnagyobb kedvezmény elvét nem sérti. Ezenfelül francia részről megfelelő nyilatkozatot kellett kérnünk a magántartozásokra nézve is, miután francia viszonylatban a vonatkozó megállapodásban a legtöbb kedvezmény a magántartozások rendezésére nézve is biztosíttatott. A jelen törvényjavaslat tárgyát alkotó egyezmény értelmében a magyar állam és állampolgárainak Belgium és állampolgáraival szemben fennálló azon tartozásai, amelyek a trianoni szerződés X. része III—

VII. címeinek rendelkezéseiből erednek, a következőkép rendeztetnek : Az 1. cikk értelmében az egyezmény hatálybalépése után a magyar és belga Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok működésüket azonnal megkezdik és hirdetménnyel tájékoztatják állampolgáraikat az egyezmény rendelkezéseinek módozatai felől. Az egyezmény hatálybalépése utáni 6 hónap alatt a békeszerződés 231. cikke alá eső követeléseket az állampolgárok saját országuk Hivatalánál bejelenteni kötelesek. A 2. cikk szerint az egyezmény hatálybalépése utáni 6 hónapon belül a békeszerződés 231. cikke alá eső követelések a Hivatalok közbenjárása nélkül barátságos egyesség útján rendezhetők. A 3. cikk az egyezmény hatálya alá tartozó azokat a magyar államadósságokat sorolja fel, amelyeknek hátralékai rendezendők és az utóbbiaknak mikénti elismerését tárgyalja. A 4. cikk értelmében az összes belga követelések és igények magyar állami kötvényekkel nyernek