Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-660. Törvényjavaslat a trianoni szerződés alá eső egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában 1926. évi szeptember hó 30. napján Brüsszelben kelt magyar-belga egyezmény és két függeléke becikkelyezéséről

158 660. szám. kielégítést, amely célból a magyar állam 6%-os 1928. évi január hó 1-től kamatozó kötvényeket bocsát ki. A kötvények 1933-tól számított 15 év alatt fognak törlesztetni. Az 5. cikk a kisebb belga követelések kiegyenlítéséről és a feloldott magyar javak rendelkezésre bocsátásáról intézkedik. A 6. cikk a belga tartozások megfizetésének módozatairól rendelkezik olyképen, hogy a belga kormány a magyar kormány javára külön számlát fog nyitni. Ezen belga tartozások 1936. évtől kezdve 20 év alatt törlesztendők, 1929. évi január hó 1-től kezdődően évi 5%-os kamatozás mellett. A kamatok és az évi törlesztési részletek a magyar állam által a 4. cikk alapján kibocsátandó állami kötvények pénzszolgálatára fordítandók és ennek folytán a magyar államnak csak az így nem fedezett különbözetről kell gondoskodnia. A 7. cikk a belga és magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok érintkezéséről intézkedik. A 8. cikk az 1919. évi szeptember hó 7-ike után létrejött ügyletek és szerződések mikénti elbírálását tárgyalja, amely utóbbiak már nem az egyezmény, hanem a rendes jog hatálya alá esnek. A 9. cikk az elévülési, záros és perindítási határidők joghatályáról rendelkezik. A 10. cikk a trianoni szerződés az egyezmény által nem módosított rendelkezéseinek hatályáról szól. Ali. cikk pedig az egyezmény ratifikálására vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket. Az egyezményhez csatolt 1. számú függelék a magyar állam által kibocsátandó, 6%-kal belga frankban kamatozó 15 év alatt törlesztendő kölcsönnek 1 millió belga frank után számított kamatozási és törlesztési táblázatát, a 2. számú függelék pedig a belga állam által vállalt, 5%-kal belga frankban kamatozó, 20 év alatt törlesztendő kölcsönnek ugyancsak 1 millió belga frank után számított kamatozási és törlesztési táblázatát foglalja magában. A fentiekben tartalmüag ismertetett egyezmény megközelítőleg a következő anyagi érdekeltséget rendezi : Tartozásaink mintegy 35 millió belga frankra becsülhetők, amiből 15 millió belga frank magánadósságokra és 20 millió belga frank az államadóssági hátralékokra esik. Ezzel szemben követelésként jelentkezik a belga adósokkal szemben fennálló mintegy 2—3 millió belga frank magyar pénzkövetelés, továbbá Belgiumban már liquidait magyar magánvagyon felszámolásából eredő hozadék, kereken 15 millió belga frank értékben. Kétségtelen, hogy ezen egyezmény a békeszerződés szabályaival szemben lényeges enyhítéseket tartalmaz, mert a magyar tartozások rendezésére a békeszerződés rendelkezéseivel ellentétben hosszabb időhaladékot ad abból a célból, hogy a magánfelek közvetlenül egymás között egyességeket köthessenek. Az így ki nem egyenlített tartozásaink rendezésére az egyezmény részletfizetést és halasztást enged és lehetővé teszi, hogy a már felszámolt magyar vagyon hozadéka tartozásaink törlesztésére fordíttassék. A még nem liquidait magyar magán vagy ont a belga kormány azonnal felszabadítja a zárlat alól és az érdekelteknek szabad rendelkezésére bocsátja. Ha összehasonlítást teszünk a brit és francia clearingeljárás, valamint a jelen belga egyezmény főbb rendelkezései között, úgy azt látjuk, hogy azok lényegben csak abban különböznek egymástól, hogy míg a brit-magyar clearingelj árasban a követeléseink levonása után fennmaradó tartozásainkat évenkint 500.000 angol fontos részletekben törlesztjük, a francia-magyar clearingelj árasban pedig követeléseink levonása után fennmaradó tartozásainkat 34 év alatt törlesztendő , állami kötelezvényekkel rendezzük, addig a jelen egyezmény folytán életbelépő belga-magyar clearingelj árasban tartozásainkat 1933-ban kezdődő 15 év alatt törlesztendő állami kötelezvényekkel egyenlítjük ki, követeléseinket pedig 1936-ban kezdődő 20 év alatt törlesztendő részletekben kapjuk meg. Ily körülmények között az egyezménynek Magyarország részéről való elfogadása indokoltnak mutatkozván, annak törvénybe iktatása végett az ezennel