Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-660. Törvényjavaslat a trianoni szerződés alá eső egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában 1926. évi szeptember hó 30. napján Brüsszelben kelt magyar-belga egyezmény és két függeléke becikkelyezéséről
144 660. szám. présente Convention ; dans l'un et l'autre cas, la déclaration sera faite par l'intéressé avec référence à, et sous la sanction de l'article 496 du code pénal belge. Le Gouvernement hongrois se réserve le droit d'exiger des preuves complémentaires toutes les fois que les circonstances permettraient de douter de la sincérité des déclarations. b) Quant aux coupons détachés du titre, les porteurs belges devront par tous moyens administrer la preuve que ces coupons étaient propriété belge avant la guerre et qu'ils sont restés tels jusqu'à la mise en vigueur du Traité de Trianon (26 juillet 1921). Pour les porteurs belges qui ne rempliraient pas les conditions fixées aux lettres a ou 6, une commission arbitrale composée d'un représentant du Gouvernement hongrois et d'un représentant du Gouvernement belge, examinera les requêtes. La vérification des créances provenant des titres ou coupons de la Dette Publique hongroise, commencera dès que toutes les déclarations de ces créances auront été notifiées au Gouvernement hongrois, conformément au dernier alinéa de l'article 1 er . Article 4. Toutes les créances et réclamations belges contre le Gouvernement hongrois, visées au préambule de la présente Convention, à l'exclusion de celles qui, conformément à l'article 2, auront fait l'objet d'accords amiables, seront réglées par la délivrance au pair d'obligations de l'État hongrois. Ces obligations seront remises, entre les mains des créanciers belges, à due concurrence des sommes qui leur seront reconnues soit par l'Office hongrois, soit par jugement du tribunal arbitral mixte, soit à la suite d'accord avec le Gouvernement hongrois. Le montant des créances et réclamations sera déterminé en tenant tulajdonban maradtak ; az érdekelt fél a nyilatkozatot mindkét esetben a belga büntetőtörvénykönyv 496. cikkére hivatkozva és az e cikkben megszabott büntetés terhe alatt állítja ki. A magyar kormány fenntartj a a jogot, hogy kiegészítő bizonyítékokat kívánhasson mindazokban az esetekben, amikor az eset körülményei szerint a nyilatkozatban foglaltak valóságát illetően kétség támadhat ; b) a címletről lefejtett szelvényeket illetően a belga birtokosok megfelelő eszközzel bizonyítani kötelesek, hogy a szelvények a háború előtt belga tulajdonban voltak és a trianoni szerződés életbeléptéig (1921. július 26.) belga tulajdonban maradtak. Azoknak a belga címletbirtokosoknak igényeit, akik nem tesznek eleget az a) és b) pontokban megszabott feltételeknek, a magyar kormány és a belga kormány egy-egy képviselőjéből álló döntőbizottság bírálja el. A magyar államadóssági címleteken és szelvényeken alapuló követelések felülvizsgálása akkor fog megkezdődni, amikor az ezekre a követelésekre vonatkozó összes nyilatkozatokat az 1. cikk utolsó bekezdésének megfelelően már közölték a magyar kormánnyal. 4. cikk. A magyar állam ellen irányuló belga követeléseket és igényeket, amelyekről a jelen egyezmény bevezető része szól — kivévén azokat, amelyeket a 2. cikknek megfelelően egyesség által rendeztek — ugyanolyan összegről szóló magyar állami kötvények kiadása által kell kielégíteni. A kötvényeket maguknak a belga hitelezőknek kell kiadni abban az összegben, amelyet a magyar hivatal elismert, avagy a vegyes döntőbíróság megítélt, illetve amely a magyar állammal kötött egyesség szerint jár. A követelések és igények összegét a trianoni szerződésben előírt, illetve
