Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.
Irományszámok - 1927-630. Törvényjavaslat a Washingtonbabn 1927. november hó 25-én kelt Nemzetközi rádiótáviró-egyezmény becikkelyezéséről
46 630. szám. riasztóvevőt alkalmasnak minősítene, számolva az esetleges zavarokkal, gyakorlati kísérletek útján meg kell győződnie arról, hogy a készülék a szabályzat követelményeinek tényleg megfelel. e) Már most is használható a következő riasztójelzés : egy percen belül továbbított tizenkét vonásból álló sorozat ; az egyes vonásoknak négy másodpercig, a megszakításnak pedig két vonás közt egy másodpercig kell tartania. f) E különleges jelzésnek csak az lehet a célja, hogy a riasztójelzés adására használt készülékeket működésbe hozza. Csak annak jelzésére szolgál, hogy utána segélykérő jelzés következik. g) Az e) pont alatt említett riasztó jelzés-típus elfogadása nem gátolhat egy igazgatást sem abban, hogy oly önműködő készülék alkalmazását engedélyezze, mely a fentebb megállapított feltételeknek megfelel és a szabályszerű segélykérő jelzéssel ( . . . — — — . , .) hozható működésbe. Sürgősségi jelzés, 22. §. (í) A sürgősségi jelzés a XXX. betűcsoportnak többszöri ismétléséből áll, melynél az egyes csoportok betűi és az egymás után következő csoportok egymástól jól elválasztva továbbítandók ; ezt a hívás előtt kell adni. E jelzés azt mutatja, hogy a hívó állomásnak igen sürgős közleményt kell továbbítania és pedig az állomás hajójának, légi- vagy egyéb járművének vagy más a látókörzetében lévő hajó, légi- vagy egyéb jármű biztonságára, vagy pedig a saját vagy más a látókörzetében lévő jármű fedélzetén tartózkodó személy biztonságára vonatkozólag. A rádió légiszolgálatban sürgősségi jelzésként a PAN kifejezést kell használni, hogy úgy a rádiótávbeszélőnél, mint a rádiótávírónál, ha a légijármű-állomás oly sérülést akar jelezni, mely a légijárművet leszállásra kényszeríti a nélkül, hogy azonnali segélyre volna szüksége. A rádiótávíró használata esetén a három betűt egymástól jól el kell választani, hogy a AN betűk együtt P betűnek olvashatók ne legyenek. (2) A sürgősségi jelzésnek a segélykérésen kívül minden más közleménnyel szemben elsőbbsége van és az^ összes mozgó és szárazföldi állomások, melyek ezt hallják, ügyelni kötelesek arra, hogy a sürgős levelezés továbbítását ne zavarják. (s) A sürgősségi jelzés általában csak akkor alkalmazható, ha az azt továbbító mozgóállomás egy meghatározott állomáshoz fordul. 23. §. (1) Azok a mozgóállomások, melyek a sürgősségi jelzést hallják, legalább három percig üzemszünetet kötelesek tartani. Ennek elteltével, ha sürgős közlemény adását nem észlelik, folyt áthatják rendes munkájukat. (2) Mindazonáltal azok a szárazföldi és fedélzeti állomások, melyek egymással más engedélyezett hullámokon dolgoznak, mint aminő a sürgősségi jelzés és az azt követő hívás továbbítására szolgált, megszakítás nélkül folytathatják rendes levelezésüket, ÍM. §. Sürgősségi jelzés csak a mozgóállomás hajója, légi vagy egyéb járművek parancsnokának, vagy az azokért felelős személynek felhatalmazásával adható. Biztonsági jelzés. 25. §. A biztonsági jelzés a TTT betűcsoportnak, egymástól jól elválasztott betűkkel való továbbításából áll, mely után a DE szó és az adóállomás hívó jele következik. Azt jelenti, hogy ez az állomás utána oly közleményt továbbít, mely a hajózás biztonságára vonatkozik, vagy pedig fontos meteorológiai közlésre hívja fel a figyelmet.
