Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
592. szám. 83 A korhatárnak 20 évről 24 évre való felemelését az indokolja, hogy 24 éves kora előtt nagyon kevés ember áll a komoly megfontoltságnak azon a fokán, amit a választójognak mint a köz érdekében teljesítendő kötelességnek helyes irányú gyakorlása megkövetel. A 10 évi állampolgárság feltételének megállapítását az indokolja, hogy az országgyűlési és a törvényhatósági választójog is ehhez a feltételhez van kötve. Semmi sem hozható feL tehát a mellett, hogy ettől a korlátozástól a községi választójog megállapításánál eltekintsünk. A hat évi helybenlakásnak kikötése abból a szempontból indokolt, mert csak a huzamosabb helybenlakás biztosíthatja a község, mint önkormányzati szervezet viszonyainak, érdekeinek és céljainak olyan mérvű ismeretét, hogy azoknak birtokában valaki községi választójogát legjobb belátása szerint és a község jól felismert érdekeinek megfelelően gyakorolhassa. A két évi adófizetés feltételének megállapítását az indokolja, hogy a község ügyeinek önkormányzati intézésében — ha bár csak közvetve is, választó jogának gyakorlása útján — csak az vehessen részt, aki annak terheihez is hozzájárul. A nők községi választójogát az országgyűlési képviselőválasztásra való jogosultsággal egyezően állapítottam meg s azt egyedül a községben való hat évi helybenlakás külön feltételéhez kötöttem. Erre az elhatározásra az vezetett, hogy a nők országgyűlési képviselő választójoga a férfiakénál úgyis lényegesen szűkebb korlátok között mozog, amely korlátok az Önkormányzati helyi érdekek és szempontokra való tekintettel a hat évi helybenlakás külön feltételének kikötése mellett a községi választójog megállapításánál is alapul szolgálhatnak. Az, hogy a választó jogot csak személyesen lehet gyakorolni, magától értetődő rendelkezés. A 36. §-hoz. Képviselőtestületi taggá választható az a férfi, akinek választójoga van ós 30. évét betöltötte. A 30 éves korhatár megállapítására és nőknek a passzív választójogból való kizárására vezető indokaimat a törvényhatósági passzív választójogra vonatkozó §.. indokolásánál már ismertettem. A 37. §-ho0. Az örökös tagok felerészének a jelenlegi törvényhatósági bizottságok által való meghívását az indokolja, hogy a jelenlegi törvényhatósági bizottságoknak módot adjunk arra, hogy bizalmuknak letéteményesei útján, a múlt jogcímén részt vehessenek az újjászervezett törvényhatósági bizottság jövő életében. A (2) bekezdés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a törvény életbeléptével szükséges intézkedéseket és eljárási módozatokat rendeleti úton szabályozza. Ez természetes következménye annak, hogy ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre. A törvényhatósági bizottságok és községi képviselőtestületek újjáalakításának időpontját azért kell rendelettel megállapítani, hogy az önkormányzati választások azíjegész országban egyidejűleg tartassanak meg. A 38. §*hoz. A városi tanács intézkedő hatáskörének megszüntetésével gyakorlati szempontból;kívántam olyan változtatást tenni, ami — amellett, hogy az önkormányzati tisztviselőket (a tanács tagjait) mentesíti igen gyakran feleslegesen K *sok időt igénybevevő tanácsüléseken való részvétel alól — a személyes felelősség elvének fokozottabb érvényesülése mellett az ügyek érdemi intézésében nagyobb megfontoltságot fog eredményezni ós az ügyintézés gyorsasága tekintetében is meg fogja hozni azt a kívánatos javulást, 11*
