Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
82 592. szám. lődő választása a többi törvényhatóságok bizottsági tag választásával egyidőben legyen megtartható. A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetén a kisgyűlés a közigazgatási bizottság és az igazoló választmány mindaddig működik, amíg az említett testületek újra meg nem alakulnak. Ez alatt az idő alatt a törvényhatósági bizottság ügykörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket a kisgyűlés intézi s ebben a minőségében hozott határozatai ellen ugyanazokkal a jogorvoslatokkal lehet élni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának. Ezek a rendelkezések azért szükségesek, mert a feloszlatás hatálya alatti időben az önkormányzati igazgatás gépezetének működése nem állhat meg. A 31. §-hoz. Törvényjavaslatom 29. §-a a városi tanácsokat teljesen megszünteti s ezért indokolatlan volna az eddigi rendezett tanácsú város elnevezés. Főleg a törvényhatósági városoktól való megkülömböztetés céljából legmegfelelőbbnek tartottam a »Megyei város« elnevezést, amit az eddigi rendezett tanácsú városoknak a megye önkormányzati szervezetébe való beletartozása is eléggé indokol. A 32, §-hoz. A megyei városok képviselőtestületi taglétszámának csökkentését ugyanazok a célszerűségi szempontok indokolják, amelyek a törvényhatósági bizottsági tagok létszámának leszállítására is vezettek s amiket az indokolás általános részében volt szerencsém előadni. A 33. §-hos. Eddigi rendezett tanácsú (ezután megyei) városaink egy része úgy lélekszám, mint gazdasági élet tekintetében annyira fejlődött már, hogy háztartási szempontból nem hagyható meg továbbra a vármegye vagyonfelügyeleti hatáskörében a nélkül, hogy ez által a vármegyeinél sokkal lüktetőbb ós bonyolultabb gazdasági élete hátrányt ne szenvedne. Ezért a belügyminiszter felhatalmazásával módot kíván nyújtani a javaslat arra, hogy azok a rendezett tanácsú városok, amelyek intenzívebb gazdasági életük és nagyobb keretek között mozgó bonyolultabb háztartásuk következtében a közvetlen kormányfelügyeletet már — saját érdekükben — sem nélkülözhetik, a vármegye felügyelő hatásköre alól kivehetők legyenek. Ez a rendelet a nélkül, hogy a vármegye önkormányzata ellen irányuló sérelemnek volna tekinthető, a vármegyei önkormányzati szervezetet nagy munkatehertől szabadítaná meg s az érdekelt rendezett tanácsú (ezentúl megyei) városok háztartási ügyeinek gyorsabb elintézését eredményezné. A 34. §-ho#. Legtöbb adófizetés címén csak az lehet a képviselőtestület tagja, illetve valamely legtöbb adótfizetőnek megbízottja vagy képviselője, aki. a törvényes rendelkezések értelmében képviselőtestületi taggá választható. Ez a rendelkezés természetes ós indokolást nem igényel. A községi legtöbb adótfizetők névjegyzékének összeállításánál ugyanazokat az adókat kell számításba venni, mint a törvényhatósági legtöbb adótfizetők névjegyzékénél s a sorrend megállapításánál valamint a kétszeres adószámítás kedvezményének figyelembe vételénél is ugyanazok a rendelkezések irányadók. Ezek a rendelkezések azért természetesek, mert a községek és megyei városok legtöbb adótfizetőinek névjegyzékei alapján állítja Össze az igazoló választmány a törvényhatósági legtöbb adótfizető választóknak a névjegyzékét, amiért is a községi legtöbb adótfizetőknek névjegyzékét ugyanazon elvek szem előtt tartásával kell összeállítani, mint a törvényhatósági legtöbb adótfizetők névjegyzékét. A 35. §-hoz. A törvényhatósági választójognak új alapokra fektetése következtében természetesen nem mellőzhettem a községi választójognak a megváltozott viszonyokhoz simuló szabályozását.
