Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
592. szám. 75 évben, hogy választásuk a rendes tagoknak három évenkint történő választásával egyidőben történhessék. A behívott póttag megbízatása addig tart, amíg annak a rendes tagnak a megbízatása tartott volna, akinek a helyébe behívták. Ez a rendelkezés azért vált szükségessé, mert az összes választhatók közül választott rendes tag helyére behívott póttag megbízatása esetleg hat évre is kiterjedhet, tehát túlhaladhatja azt a három évet, amennyire a póttagságra nyert megbízatás szólott. A 15. §-hoz. Az *(i) bekezdés szerint minden választásnál a szavazás titkosan, szavazólapokkal történik, minden választónak Gsak egy szavazata van s ezt csak személyesen lehet gyakorolni. Ez a rendelkezés nem jelent változást az eddigi gyakorlattal szemben, mert az 1886 : XXI. t.-c. 37. §-a szerint, hogy a szavazás eddig személyesen beadott szavazólapok útján történt, tehát titkos szavazás volt. A (2) bekezdés a szavazást a legtöbb adótfizetők választásánál köte.lezővé teszi. Ez újítást jelent, bővebb magyarázatra azonban nem szorul/ mert a választójognak gyakorlása nemcsak joga az egyénnek, hanem a közzel szemben teljesítendő kötelessége is s ennek a kötelességnek teljesítését feltétlenül meg kell követelni legalább azoktól, akik legtöbb adótfizetós címén választanak. A 16. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezése meg akarja akadályozni a falragaszokkal és röpcédulákkal való visszaéléseket, nehogy azok a választási küzdelem elfajulására vezessenek. A 17. §-hojs. A választási szabályellenességek és a választhatóság hiánya miatt az (1) bekezdés szerint fellebbezéssel élhet mindenki, akinek választói joga van. Ez a rendelkezés legmesszebbmenő határokig biztosítja a választópolgárok jogainak és érdekeinek védelmét. A (2) bekezdésnek az a rendelkezése, hogy az igazoló választmány hivatalosan.is megvizsgálja a már megválasztott rendes és póttag választhatóságát, kizárja annak a lehetőségót, hogy fellebbezés hiányában bizottsági tag lehessen olyan megválasztott egyén, aki a választhatósághoz szükséges kellékekkel esetleg nem rendelkezik. Az igazoló választmány határozata ellen a (3) bekezdés közvetlenül a közigazgatási bírósághoz biztosít panaszjogot. A bíráló választmány mint közbeeső fellebbezési fórum kiesik s ez az ügyek gyorsabb elbírálását és befejezését nagyban elősegíti. A fellebbezési és panaszjognak a (4) bekezdésben a tiszti ügyész részére történt biztosítása az önkormányzati érdekeket ért sérelmek orvoslását teszi lehetővé s az, hogy a panaszt a tiszti ügyész nem vonhatja vissza: ki akarja zárni annak a lehetőségét, hogy a közérdekből gyakorolt panaszjog körüli esetleges ingadozás félremagyarázásokra adhasson alkalmat. A választás megsemmisítése esetén az új választás elrendelése és az • egyes tagok választásának megsemmisítése esetén a póttagok behívására vonatkozó rendelkezések maguktól értetődnek és így magyarázatot nem kívánnak. A (7) bekezdésnek az a rendelkezése, hogy az a bizottsági tag, akinek választását megtámadták, tagsági jogát, a választás jogerős megsemmisítésóig gyakorolja: az eddigi joggyakorlattal teljesen megegyezik s a választásokat esetleg alaptalanul megtámadókkal szemben nyújt védelmet a bizottsági tagoknak. 10*
