Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

74 592. szám. területével egyező megállapítását az egy járáshoz, illetőleg megyei város­hoz tartozó választóknak szoros érdekközössége indokolja. A törvény­hatósági városokbari a választókerületeknek szabályrendeletben való megálla­pítása a helyi szempontok s az önkormányzat érvényesülésének biztosítását célozza. Az egyes választókerületek által választandó tagok számának, a törvény­hatóság összes választó és az egyes választókerületek választó között fenn­álló arányban való megállapítása azt célozza, hogy az egyes választó­kerületek választóik számának megfelelő képviselethez jussanak. Az a rendelkezés, hogy az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok számát a törvényhatóság szabályrendeletileg maga állapítja meg: a helyi szempontok ós az önkormányzati jog érvényesülésének enged teret. A szavazásnak kisebb szavazókörönként való lebonyolítását ,a szavazati joggal bíróknak nagy tömege indokolja. Aki az összes választók bizalmából jutott megbízatáshoz természetesen ezen a címen lesz tagja a bizottságnak, mert indokolt, hogy ez a legerősebb jogcím érvényesüljön az illetőnek bizottsági tagságánál. Ez alól kivétetnek az örökös tagok, mert akit az örökös tagságnak megtiszteltetése ér, az élet­fogytiglan tagja lesz a bizottságnak, tehát olyan szoros és állandó kapocs fűzi ahhoz, amelyet minden más" úton nyert megbízatásnak elébe kell helyeznünk. E §. utolsó bekezdése a választás szabályainak részletes megállapítását a belügyminiszterre bízza, mert ezeket a rendelkezéseket terjedelmüknél és természetüknél fogva e törvény keretébe nem lehet beállítani. A 14. §-Jioz. Az (í) bekezdés szerint a legtöbb adótfizetők köréből tör­ténő választásokat az összes választók köréből történő választások előtt kell megtartani, nehogy az összes választók által esetleg már megválasztott tagot válasszanak meg a legtöbb adótfizetők csoportjában. A legtöbb adótfizetők közül választott tagok megbízatásának időtar­tamát a (2) bekezdés azért állapítja meg 3. évben, mert ha a virilisek meg­bízatása ezentúl is csak egy évre szólna, minden évben új választást kellene tartani, ami gyakorlati szempontból sem volna kívánatos, emellett pedig az úgyszólván állandó választási küzdelmekkel, valamint a virilis tagok között évenként beálló változásokkal a törvényhatósági bizottság működésére is zavarólag hatna. Az érdekképviseleti tagok megbízatásának tartama az egyöntetűség kedvéért állapíttatott meg szintén 3 évben. x Az összes választhatók által választott tagokat felerészben 3 évenként hat évre választják. Ez a rendelkezés azonos az eddigi állapottal. A válasz­tott tagok megbízatásának hosszabb időtartamban való megállapítását semmi sem indokolja. Ez a gyakorlatban már évtizedek óta bevált rendszer egyrészt biztosítja, hogy a választott tagok megbízatásuk tartama alatt kellő jártas­ságot szerezzenek a törvényhatósági közéletben való hasznos működéshez, másrészt pedig a tagok felér észének 3 évenkénti kilépése eleget tesz a bizottság tagjai sorában szükséges ós egészséges vérkeringés követelményeinek: A póttagok intézményének megvalósítását gyakorlati szempontok indo­kolják, mert ezek feleslegessé teszik az időközi választásokat. A póttagok számának a rendes tagok száma felében való magállapítása azt célozza, hogy a tagsági helyeknek tömegesebb üresedése esetén is kellő számú póttag álljon rendelkezésre. A póttagok megbízatásának időtartama azért állapíttatott meg három

Next

/
Thumbnails
Contents