Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
tó 592. szám. esetében az általa kijelölt helyettese; tagjai: két közigazgatási bíró ós két belügyminisztériumi (legalább az V. fizetési osztályba tartozó) tisztviselő. Olyan önkormányzati tisztviselő fegyelmi ügyében, aki valamely másik miniszter fennhatósága alá tartozik, a két belügyminisztériumi tisztviselő egyikének helyébe az illető miniszter által kijelölt hasonló rangú tisztviselő lép. (4) A kir. közig, bíróság évenkint tagjai közül négy fegyelmi bírót jelöl ki, akik közül a fegyelmi bíróság elnöke esetenkint két fegyelmi bírót meghív. .(5) A belüg3 T miniszter a minisztérium tisztviselői közül évenkint kijelöli egy vagy több helyettesét, és a fegyelmi bíróság tagjaiként legalább négy főtisztviselőt. (ß) A fegyelmi bíróság előadóját, aki a jegyzői tennivalókat is végzi, a belügyminiszter esetiől-esetre jelöli ki. (7) A fegyelmi hatóságok elnökének, tagjainak és előadójának kizárására a 71. §. (3) és (4) bekezdésének a vizsgálóbiztosra megállapított rendelkezései irányadók 78. §. Szóbeliség, írásbeliség. (1) A fegyelmi ügy tárgyalása az elsőfokon rendszerint, a felsőbbfokon mindig írásban, társas hatóságnál (bíróságnál) tanácsülésben történik. (2) A törvényhatóság első tisztviselője, mint elsőfokú fegyelmi hatóság, továbbá a fegyelmi választmánynak, mint elsőfokú fegyelmi hatóságnak az elnöke — a terhelt tisztviselő kérelmére, vagy e nélkül — elrendelheti a szóbeli tárgyalást, ha a tényállás megállapítását valamely ügydöntő kérdésben hiányosnak, vagy homályosnak látja, és a hiány.pótlása, vagy a homály tisztázása a szóbeli tárgyalástól inkább remélhető. (3) A fegyelmi ügy tárgyalása nem nyilvános Az ügy érdemében tartott szóbeli tárgyalás vagy tanácsülés határnapjáról a terhelt tisztviselőt és védőjét, valamint a panaszost értesíteni kell. Ezek a tárgyaláson (tanácsülésen) jelen lehetnek, de egyikük sem szólalhat fel. 79. §. Fegyelmi tárgyalás és határozathozatal. (1) A vádló indítványának észrevételezésére kitűzött határidő letelte után az eljárásra illetékes elsőfokú fegyelmi hatóság a 74. §. (4) bekezdésében megszabott határidőben kitűzi a tárgyalás idejét, megidézi arra a t. főügyészt, és a tárgyalás határidejéről a terhelt tisztviselőt akkor is értesíti, ha a tárgyalás írásbeli. (2) A tárgyalás napján az első vagy felsőbbfokú fegyelmi hatóság az ügy előadása után, ha a tényállást tisztázottnak látja, az ügy érdemében határoz, ellenkező esetben á hiányok pótlása, vagy a tényállás tisztázása végett a vizsgálat kiegészítését rendeli el. (3) A fegyelmi hatóság (bíróság), ha nem elsöfokon jár el, az alsóbbfokú határozatot feloldhatja, vagy a bizonyításfel vétel kiegészítését rendelheti el, amelyet akár valamely közigazgatási hatósággal, akár saját kiküldött tagjával végeztetheti. (é) Mindenik fegyelmi hatóság (bíróság) az előterjesztett bizonyítékok és az összes ténykörülmények lelkiismeretes mérlegelése alapján állapítja meg, hogy a fennforgó esetben a közszolgálat érdekei megkívánják-e fegyelmi büntetés alkalmazását, és ha igen: milyent? A fegyelmi hatóság (bíróság) a vádló indítványához semminő tekintetben nincs kötve. (5) Ha a fegyelmi hatóság (bíróság) tagjai nincsenek egy véleményen, szavazásnak van hefye. A szavazás titkos. Az elnök mindig szavaz. (e) A kisebbségi véleményt — az illető tag kívánságára — indokolá-
