Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 43 sával együtt jegyzőkönyvbe kell fog­lalni, vagy ahhoz hozzá kell csatolni. • (7) A fegyelmi választmány és a fegyelmi bíróság tanácskozása és a határozat megállapítása zárt ülésben történik. (s) A 66. § (1) bekezdésének 1. és 2. pontja alá eső cselekmények vagy mulasztások miatt fegyelmi büntetést kell megállapítani, a 3. pontjában felsorolt okokból pedig — fegyelmi büntetés mellőzésével - a tisztviselő­nek szabályszerű elbánás alá vonását kell elrendelni. (9) A fegyelmi határozatban meg kell állapítani a fegyelmi eljárás költségeit, ós azt, hogy azokat ki, esetleg milyen arányban köteles viselni Az eljárási költségeket köz­adók- módjára kell beb aj tani. (10) A vagyoni felelősség kérdésé­nek és a kártérítési kötelezettségnek megállapítása a rendes bíróság hatás­körébe tartozik. (11) A fegyelmi tárgyalás meneté­nek részleteit a belügyminiszter ren­delettel szabályozza. 80. §. Fegyelmi büntetések. (1) A fegyelmi büntetések a követ­kezők : 1. dorgálás,. 2. pénzbírság, 3. az előlépés elvonása, 4. a szolgálattól felmentés, 5. hivatalvesztés a hozzátartozók ellátási igényeinek érintetlenül ha­gyásával, vagy a nélkül. (2) A pénzbírság 10 pengőnél ke­vesebb és 1.000 pengőnél több nem lehet, és azt közadók módjára kell behajtani. (a) Az előlépés elvonása abban áll, hogy a tisztviselő meghatározott idő alatt, amely három évnél hosszabb nem lehet, magasabb fizetési osz­tályba, vagy magasabb fizetési foko­nem léphet, illetőleg nem léptet­hető elő, sem magasabb állásba nem alkalmazható (nem nevezhető ki, és nem választható meg). Az előlépés el­vonásának hatálya azzal a nappal kez­dődik, amelyen a tisztviselőre az elő­lépés lehetősége megnyilt. (4) A szolgálattól felmentés a sza­bályszerű elbánás alá vonással (1912 : LXY. t.-c. 35. §. utolsóelőtti bekez­dése) egyenlő hatályú. (5) A hivatalvesztés a tisztviselő állásának és az ezzel összekötött címnek, rangnak, illetménynek, ellá­tási igényeknek és minden egyéb kedvezménynek elvesztését vonja maga után. (e) A "fegyelmi hatóság (bíróság) különös méltánylást érdemlő esetek­ben a hivatalvesztésre ítélt tisztviselő hozzátartozóinak ellátási igényeit érintetlenül hagyhatja, amely eset­ben ezeknek ellátási igényeit akként kell megállapítani, mintha a tiszt­viselő a hivatalvesztésre szóló hatá­rozat jogerőre emelkedése napján meghalt volna. (7) Nyugdíjas vagy meghalt tiszt­viselő ellen csak hivatalvesztés-bün­tetést lehet megállapítani. Ha eny­hébb büntetés alkalmazása volna in­dokolt, a fegyelmi vétséget meg kell állapítani, a büntetés kiszabását ellen­ben mellőzni kell. 81. §. Jogorvoslatok. (1) Az elsőfokú fegyelmi hatóság határozata ellen fellebbezéssel élhet az elítélt tisztviselő, a főispán (fő­polgármester), a közvádló, és ha ez utóbbi nem fellebbezett : a panaszos magánfél is. A panaszos a közvádló fellebbezése esetében is fellebbezhet, ha a fegyelmi panasz tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás magán­érdekét érinti. A köz vádló fellebbe­zését nem vonhatja vissza. (2) A fellebbezést írásban két pél­dányban kell beadni. A másodpél­dányt az ellenfélnek (a közvádlónak, vagy a terhelt tisztviselőnek) kell kézbesíteni, aki erre észrevételeit nyolc nap alatt írásban előterjeszt­heti. Ha a kézbesítés nem sikerül, ez az eljárást nem akasztja meg. e*

Next

/
Thumbnails
Contents