Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 19 ság első tisztviselője, helyettese, a tiszti főügyész és az előadók bármikor, akárhányszor, és a vita berekesztése után is felszólalhatnak. (2) A hozzászólás időtartama rendszerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet az elnök javaslatára a közgyűiés legfeljebb egy óráig meghosszabbíthat. A részletes vitánál a hozzászólás tíz percnél tovább nem tarthat A törvényhatóság első tisztviselője, helyettese, a tiszti főügyész és az előadók bármely esetben hosszabb ideig is beszélhetnek. (3) Ha a vita két órán túlterjed, és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek v^ágy bármelyik tagnak indítványára — az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott időtartam tíz percnél rövidebb nem lehet, és azt a közgyűlés egyes indokolt esetben felszólalás nélkül egyszerű szavazással — az elnök indítványára — a korlátozásképen megszabott időtartam kétszereséig meghosszabbíthatja. (4) Ha a hozzászólási időtartam korlátozása után legalább hat bizottsági tag szólt már a tárgyhoz, a törvényhatósági bizottság az elnöknek, vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára felszólalás nélkül egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. A berekesztés elhatározása után, a tárgyalás alatt álló kérdésben az (1) be

: kezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni. (5) Az interpellációkat és a 21. §. (3) bekezdésében említett indítványokat csak a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalása után lehet előterjeszteni. Ilyen ügyekben a felszólalás — a közgyűlés előzetes engedélye nélkül —- tizenöt percnél tovább nem tarhat. (e) Személyes megtámadtatás, vagy félreértett szavak értelmének megvilágítása kérdésében rendszerint szintén csak a napirend letárgyalása után lehet felszólalni. Az ilyen címen, valamint az ügyrendhez történő felszólalás öt percnél tovább nem tarthat. E címen más időben való felszólalásra csak az elnök adhat engedélyt. (7) A törvényhatósági bizottság közgyűlése, ha valamely jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel határoz. (s) A határozatot, ha erre szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást el kell rendelni, ha azt az elnök, vagy legalább tiz jelenlevő tag kívánja. (9) A szavazás felállással és ülvemaradással történik. Kötelező a névszerinti szavazás olyan kérdésben, amely szabályrendeletalkotás körébe tartozik, vagy új adók megállapítására, a meglévő adók emelésére, vagy mérséklésére, vármegyékben 30.000, törvényhatósági városokban 50.000pengőt meghaladó értékű ingatlan szerzése vagy elidegenítése, vagy legalább ugyanilyen összegű kölcsön felvételére vonatkozik, vagy ha azt valamely jogszabály kifejezetten rendeli, vagy azt a bizottsági tagok 20%-a, vagy 40 bizottsági tag írásban kéri. (10) A szavazás személyi ügyekben, (választás, fegyelmi, visszatartás stb.) titkos, (11) Szavazás előtt a kérdés feltevéséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat. Az egyes felszólalások öt percnél tovább nem tarthatnak. (12) Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz. 24. §. Érdekeltség*. (1) Senki sem vehet részt a tárgyalásban és a határozathozatalban, ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül vagy közvetve érdekelve van. (2) Az érdekeltség kérdésében az elnök hivatalból, vagy valamelyik bizottsági tag kívánságára dönt. Az elnök döntését csak a határozat ér3*