Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

20 592. szám. deme ellen előteijesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvényesen - dönt. (3) A fellebbviteli hatóság az érdekeltséget a jogorvoslat elintézése során akkor is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel. 25. §. Széksértés. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki az állam és a társadalom rendje ellen izgató, vagy a nemzeti érzést ós a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a közgyűlés egyes pártjait vagy tagjait sértő kifejezéssel illeti, vagy bármilyen módon sérti, és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ el. A szóksértés elkövetése kérdésében, az elnök indítványa ra, a közgyűlés felszólalás nélkül egyszerű szavazással végérvényesen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök a szék-* sértést elkövető tagtól a szót megvonja és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész köteles a felhívásnak eleget tenni. A pénzbírság összegének mórtéke kérdésében a közgyűlés legfeljebb két tag hozzászólása után vógórvó^ nyesen határoz. (2) A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság. § A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnfenyítő úton is megtorolják. (3) A szóksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette. Aki a bírságot hat hónap alatt nem fizeti le, elveszti bizottsági tagságát. (4) Azt a törvényhatósági bizottsági tagot, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírságolás ellenére is tovább zavarja, az elnök a törvényhatósági bizottság közgyűlésének aznapi üléséből kijárhatja, és ha azonnal el nem távozik, rendőri (csendőri) karhatalommal eltávolíthatja. (5) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti. Az elnök a közgyűlés határozatát kérheti ki azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is, akit ő már ismételten kizárt. (ß) A közgyűlés az eléje utalt bizottsági tagot -egymást követő legfelj ebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás felszólalás nélkül, egyszerű szavazással végérvényesen történik. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát egyáltalában nem gyakorolhatja. (7) A közgyűlés a kizárás elhatározásával egy időben az ügyet az igazoló választmány elé utalhatja annnk megvizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági tagságra? Az igazoló választmány erre vonatkozó indokolt előterjesztése felett a közgyűlés napirend előtt, felszólalás nélkül, egyszerű szavazással végérvényesen dönt. (s) Az, akit valamelyik törvényhatósági bizottság közgyűlése bizottsági tagságától megfosztott, a megfosztás napjától számított hat év alatt nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak. 26. §. A közgyűlés nyilvánossága. (1) A közgyűlés nyilvános, azonban helyiségének tanácskozásra rendelt részében a közgyűlés tartama alatt csak a törvényhatósági bizottság tagjai és azok tartózkodhatnak, akiknek ott