Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

18 592. szám. megterhelés, vagy ilyen értékű terhes szerződés vagy egyesség kötése, a vagyon jövedelmének hováfordítása, középületek emelése, közintézmények ós üzemek, berendezések, vállalatok létesítése és rendeltetési, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében, gondoskodik saját szükségleteinek fedezéséről, közszolgáltatá' sok behozataláról, határoz az érdekszövetség létesítése, vagy a meglévőkhöz csatlakozás kérdésében ; 9. megállapítja a törvényhatósági közgyűlés ügyrendjét, üléseinek számát ós időközeit ; 10. határoz azokban az ügyekben, amelyeköt későbbi külön törvények a törvényhatósági bizottság hatáskörébe utalnak. (3) Azokban az ügyekben, amelyek ma a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartoznak, de nem esnek a (2) bekezdés rendelkezései alá, a törvényhatósági kisgyűlés jár el. (4) A törvényhatósági bizottság fellebbviteli jogkört jövőre egyáltalában nem gyakorol. 20 §. Az elnök jogköre. Az elnök : 1. megnyitja, felfüggeszti, elha-' lasztja és berekeszti a közgyűlést ; 2. őrködik a felett, hogy a tanácskozásban és a határozathozatalban érdekelt tag részt ne vegyen ; 3. vezeti a tanácskozást, a szabályoknak megfelelően megadja, megtagadja, vagy megvonja a szót, engedélyezi vagy megtagadja a személyes kérdésben vagy az ügyrendhez kórt felszólalást ; 4. a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a közgyűlés csendjét, rendjét, komolyságát és méltóságát, e végből bármikor felszólalhat, és a jogszabályokban megállapított megtorlásokat a szónok beszéde közben is alkalmazhatja ; 5. berekeszti a vitát, ha szükséges: elrendeli a szavazást, és felteszi a kérdést szavazásra, megállapítj a a szavazás eredményét, és kimondja a határozatot. 21, §. Tárgysorozat (1) A közgyűlés tárgysorozatát a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A főispán azonban azon változtatást tehet. (2) Azokat az ügyeket, amelyeknek tárgyalását a kisgyűlés határozta el, a legközelebbi rendes közgyűlés tárgysorozatába, — ha pedig a kisgyűlés az ügy sürgős tárgyalását kívánja, a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába fel kell venni. (3) A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt csak rendes közgyűlés elé lehet terjeszteni, de ez elé is csak akkor, ha azt az indítványozó legalább három nappal a közgyűlés előtt az elnöknek írásban bejelenti Abban a kérdésben, hogy a közgyűlés kívánja-e az indítványt tárgyalni, a közgyűlés határoz. 22. §. Ügyek előkészítése. (1) A közgyűlés egyes ügyek előkészítésére szakbizottságokat alakíthat. Az egyes szakbizottságok tagjainak száma mindig páratlan, de 1 I-nél több nem lehet. Elnökké a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettessé. A szakbizottságok jogköre csak a közgyűlés vagy a kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik, és csak véleményadásra terjed, véleményüket a törvényhatóság első tisztviselője útján terjesztik a közgyűlés vagy kisgyűlés elé. A szakbizottságok zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. (2) A közgyűlés elé tartozó ügyeket, még ha azokat a szakbizottságok tárgyalták is, a kisgyűlés készíti elő. 23. §. Tanácskozás és határozathozatal. (1) Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag csak egyszer szólhat a tárgyhoz, azonban a törvényható-