Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-596. Törvényjavaslat a Szerb, Horvát és Szlovén Királysággal 1928. évi október hó 22-én kötött egyenes adóügyi egyezmény becikkelyezéséről

158 596. szám. ou autres instituts de crédit, l'imposition aura ' lieu dans l'Etat dans lequel le contribuable a son domicile. Sera considéré comme domicile aux termes de la présente Convention le lieu où le contribuable a sa demeure habituelle sous des indices permettant la présomption qu'il ait l'intention de la maintenir, ou le lieu où le contribuable séjourne sous des indices permettant la présomption que son séjour n'est pas seulement transitoire. Au cas où le contribuable aurait un domicile dans chacun des deux Etats, l'impôt sera perçu par chacun des Etats en proportion du séjour passé sur son territoire dans l'année à laquelle la contribution se rapporte. Est à considérer aux termes du présent article, comme domicile des personnes juridiques, pourvu qu'elles soient soumises à un impôt personnel sur le revenu total — le lieu où la personne juridique a son siège légal et faute de siège, le lieu de son administration centrale. Article 10. L'impôt sur la fortune, qu'il soit de caractère permanent ou perçu une seule fois, déjà introduit ou a introduire à,l'avenir dans les Etats Contractants, frappe dans chacun des Etats les biens du contribuable qui se trouvent sur le territoire de cet Etat. En ce qui concerne 1. les biens immeubles, 2. les créances hypothécaires, 3. les entreprises industrielles ou commerciales, sur le territoire de l'un ou de l'autre des Etats Contractants sera, en vue de l'application de l'impôt sur la fortune, décidés par les principes déjà adoptés dans les articles précédents pour l'imposition réelle des revenus provenant de tels biens. Pour tout autre espèce de biens, y compris les actions, les titres émis par des personnes morales publiques tétek k am at ai t, az adóztatás abban az Államban foganatosítandó, amelyben az adókötelesnek lakóhelye van. Jelen Egyezmény értelmében lakóhelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az adókötelesnek olyan, körülmények között van állandó lakása, amelyből a.lakás megtartásának szándékára lehet következtetni, vagy ahol az adóköteles olyan körülmények között tartózkodik, amelyekből arra a szándékára lehet következtetni, hogy ott nemcsak átmenetileg időzik. Ha az adókötelesnek mindkét Szerződő Államban van lakóhelye, az, adót a két Állam mindegyike az adóalap megállapítása szempontjából figyelembe jövő évben eltöltött tartózkodás arányában állapítja meg. Jelen cikk értelmében jo^i személyeknél — amennyiben ezek jövedelemadó alá tartoznak — lakóhely gyanánt az a hely tekintendő, amelyben az illető jogi személynek székhelye, ilyennek hiányában pedig, amelynek területén a központi igazgatás helye van. 10. Cikk. A vagyonadót, legyen az. akár állandó jellegű, akár a Szerződő Államok által már életbeléptetett, vagy a jövőben behozandó egyszeri vagyonadó, mindegyik Állam az adókötelesnek azon vagyona után veti ki, mely az illető Állam területén van. Ami a) az ingatlanokat, b) a jelzálogos követeléseket, c) az ipari vagy kereskedelmi vállalatokat illeti, a Szerződő Államok valamelyikének területén való létezésnek kérdése a vagyonadó alkalmazása szempontjából azon alapelvek szerint bírálandó el, amelyeket az ilyen vagyonokból származó hozadékoknak hozadéki adóval való megrovása tekintetében az előző cikkek megállapítanak. Egyéb vagyonokra vonatkozólag, ideértve a részvényeket, a közjogi testületek és társaságok által kibo-