Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

116 592. szám. ellenben nem szabad a visszatartott részleteket kiadni. A kettő közé eső fegyelmi büntetés kirovása esetében tehát a fegyelmi hatóság mérlegelésére •és elhatározására teljesen szabad tér nyílik abban a tekintetben, hogy a visszatartott fizetés-részleteket egészen vagy részben visszaadja vagy a visszaadást megtagadja. Végül a 70. § (10) bekezdése egyfelől azt állapítja meg, hogy azt a tisztviselőt, akit nem büntettek szolgalattól felmentés vagy hivatalvesztésbüntetéssel, a fegyelmi határozat -jogerőre emelkedése után állásába vissza kell helyezni. Viszont ezzel szemben megállapítja azt, hogy az akár fegyelmi határozat, akár büntetőbírósági ítélet alapján szabályszerűen mozdítottak el hivatalától, utóbb ha az újrafelvétel enyhébb vagy éppen felmentő ítéletet eredményezett, korábbi állásába visszahelyezését nem kívánhatja, hanem csak szabályszerű elbánásra van igénye. Ezt a rendelkezést nemcsak az indokolja, hogy a törvényes megüresedós következtében szabályszerűen betöltött állásba lehetetlen volna a tisztviselőt visszahelyezni, hanem az is, hogy még ha a hibás fegyelmi határozat vagy büntető ítélet a hatóságok tévedéséből eredt volna is, ennek súlyos anyagi következményei nem volnának méltányosan annak az önkormányzati testületnek a terhére róhatók, amelyet a kérdéses tévedés nem terhel, és amely ezeket a terheket esetleg el sem bírná. Legtöbbször azonban a téves határozat vagy ítélet keletkezésében maga a tisztviselő a hibás és így kétszeresen igazságtalan volna, ha a tisztviselő hibája miatt szenvedne az ártatlan közület. Ha pedig a tisztviselőt ebből kifolyólag kirívó igazságtalanság érné, kártérítési igényével az ellen kellene fordulnia, akit károsodása körül vétkesség terhel. A 71. §-hoz. A fegyelmi eljárás egyik legfontosabb tényezője a vizsgálóbiztos. Ennek kijelöléséről intézkedik a javaslat 71. §-a és a kijelölésre a törvényhatóság első tisztviselőjét hatalmazza fel. Arra az esetre, amikor a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese ellen indul a fegyelmi eljárás, a javaslat 76. §-ának (Ö) bekezdése — a teljes pártatlanság biztosítása érdekében — kötelezővé teszi, hogy más törvényhatóság fegyelmi választmánya jelöltessék ki az eljárás lefolytatására. Természetes, hogy ilyen esetben a vizsgálóbiztost is ennek a másik törvényhatóságnak az első tisztviselője, még pedig a saját törvényhatóságának a tisztviselői közül rendeli ki, mert a befolyástól mentes, tehát a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálat csakis ilyen módon tekinthető biztosítottnak. Az 1886 : XX1L t.-c. 92. §-a szerjnt a községi alkalmazottak fegyelmi ügyeiben a főszolgabíró vagy megbízásából a szolgabíró a vizsgálóbiztos és a főszolgabíró — enyhébb esetekben — a 96. §. sz< rint fegyelmi bíró is, r. t. városokban pedig az alispán vagy a polgármester a vizsgálóbiztos, akik a 96. §. szerint enyhébb ügyekben fegyelmi bírákként is eljárnak. Az 1886 : XXIII. t.-c. 3. §-a szerint ha a törvényhatósági tisztviselő a közigazgatási bizottság tagja, ez a bizottság küld ki egy vagy több vizsgálóbiztost, egyébként pedig a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese a vizsgálóbiztos. A vizsgálóbiztosi tisztnek határozott személyhez kötése gyakran nem felel meg a közérdeknek, az pedig, hogy a vizsgálóbiztos tegyelmi bíróként is eljárjon, tárgyilagosság és elfogulatlanság szempontjából esik súlyos kitogás alá.