Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 115 A 70. §. (4) bekezdése a felfüggesztéssel járó hátrányokat kívánja enyhíteni, amikor a felfüggesztés időtartamát korlátozza, mert ezzel is kényszeríteni kívánja a fegyelmi hatóságokat arra, hogy a felfüggesztéssel kapcsolatos fegyelmi ügyeket 6 hónap alatt igyekezzenek végleges befejezésh* z juttatni ha pedig ez nem lehetséges, a felfüggesztés meghosszabbítását a belügyminisztertől legyenek kénytelenek indokolt felterjesztébben kérni. Ugyancsak az indok ólat IM n felfüggesztés megszüntetése érdekében rendelkezik a 70. §. (5) bekezdése akként, hogy a felfüggesztést meg keli szüntetni, ha annak oka megszűnt; a még nem jogerős fegyelmi határozat azonban egymagában nem szolgáltat elég alapot a feliüggesztés megszüntetésére. Meglehet ugyanis, hogy a felsőbb fegyelmi hatóság más állásponton lesz, és így addig, amíg a fegyelmi határozat nem jogerős, az egymagában, hogy a fegyelmi határozat nem állapít meg szolgálattól felmentést vagy hivatalvesztés-büntetést, nem lehet ok a feltüggesztés megszüntetésére. Mindazt, hogy van-e ok a tisztviselő felfüggesztésére* mind pedig azt,, hogy megszünt-e a felfüggesztés oka, tehát indokolt-e annak megszüntetése, az erre jogosult hatóság köteles lelkiismeretesen ós az adott konkrét eset körülményeinek a fent kifejtett szempontok jizerint való mérlegelésével elbírálni. Döntő szempontnak kell tekinteni azt, hogy a fel füg geszt esnek sohasem lehet büntetés jellege felfüggesztésnek, és a felfüggesztés tovább fenntartásának nem lehet tehát helye, ha a tisztviselő hivatali működése sem a hivatali tekintélyt, sem a közérdeket, sem a fegyelmi vizsgálat sikerét nem veszélyezteti többé. A 70 §. (1) bekezdése mindazt a hatóságot feljogosítja a felfüggesztés elrendelésére, amelyik a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult,' és teheti ezt az eljárás elrendelésével egyidejűleg, de utóbb az eljárás során is bármikor, mihelyt azt szükségesnek ítéli. Ugyenezek jogosultak a (Ö) bekezdés szerint utóbb a felfüggesztés megszüntetésére is, méges azzal a korlátozással, hogy az elrendelt felfüggesztést csak az elrendelő és az e fölött álló felügyelő hatóságok szüntethetik meg, ami a hatósági fokozatok természetéből szükségképen következik. A feltüggesztésnek fentebb részletezett súlyos következményeiből folyik, hogy a javaslat 70. § ának (3) bekezdése fellebbezést enged ahhoz a fegyelmi hatósághoz, amelyik az elrendelő hatóság fölött áll. A miniszter felfüggesztő határozata ellen ennélfogva nincs helye fellebbezésnek ; továbbá a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Mindezek a rendelkezések a fegyelmi eljárás lehető leggyorsabb lebonyolítását célozzák. A 70. §. (7). (s) és (9) bekezdései a felfüggesztésnek anyagi következményeit állapítják meg, és akként rendezik, hogy a felfüggesztett tisztviselő csonkítatlanul megkapja lakáspénzét ós a családi pótlókokat, fizetésének pedig 1

/d-ában részesül, amelyet a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügyminiszter a többi tisztviselőre nézve a törvényhatóság első tisztviselője a fizetés felóig felemelheti. Terhes illetményeit ellenben (útiátalány

r működési pótlék stb ), minthogy tényleges szolgálatot nem teljesíthet, egészen elveszti. A . fölött pedig, hogy a felfüggesztés alatt visszatartott fizetés-részletek kiadassanak-e vagy sem, a fegyelmi hatóság a méltányosság szem előtt tartásával határoz, és a javaslat csak két irányban állapít meg korlátozást, egyfelől ugyanis úgy rendelkezik, hogy felmentés vagy csak dorgálással büntetés esetében a visszatartott fizetés-részleteket feltótlenül ki kell adni ; — hivatalvesztés-büntetés megállapítása esetében 15*