Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

172 551. szám. (2) Az intézetnek a gyógyító eljárást megtagadó határozata ellen bírói jogorvoslattal élni nem lehet. 92. §. Ha valaki magát a gyógyító eljárás alól alapos ok nélkül kivonja (89. §.), az eljárás megindítását megelőző orvosi vizsgálatot magatartásával lehetetlenné teszi, a megindított gyógyító eljárást megszakítja, annak folytatását meghiusítja, vagy a gyógyító eljárás sikerét szándékosan hátráltatja, az intézet az érte eddig kirótt, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — befizetett járulékok összegének legfeljebb 20%-ával való csökkentésével, ha pedig az illető járadékos, járadékának egészen, vagy részben, ideiglenesen vagy véglegesen való megvonásával sújthatja. Az intézet igazgatóságának ilyen határo« zata ellen bírói jogorvoslatnak (1921 : XXXI. t.-c.) van helyé. E szakasz rendelkezése műtéti kényszert nem állapít meg. 93. §. (1) A gyógyintézetbe utalt és felvett egyén a gyógyító eljárás tartama alatt e törvény alapján járadékban nem részesülhet, ha azonban az intézet terhére gyógyintézetben ápolt járadékosnak az utóbbi által túlnyomólag saját keresetéből eltartott családtagjai (12. §.) vannak, részükre a gyógyintézeti ápolás tartamára a gyógyintézeti felvételt követő hónap elsejétől kezdve, családi segélyként a kezelés alatt álló egyén járadékának felét kell kifizetni. (2) Arra az időre, amelyre a járadékot az intézet kiutalta, családi segélyt fizetni nem kell. (3) Ha a gyógyintézeti ápolás a hónap első felében szűnik meg, a járadék a hónap második felére teljes összegben fizetendő ; ha a gyógyintézeti ápolás a hó második felében szűnik meg, a járadék a következő hó elsejével jár. (á) Az e törvénnyel szabályzott biztosítással kapcsolatban elrendelt egészségvédő és gyógyító eljárás tartama alatt gyógyító intézetbe utalt és felvett biztosítottnak, vagy járadékosnak táppénz nem jár. 94. §. (1) A gyógyintézetbe utalt és felvett biztosítottnak vagy járadékosnak odautazás!, illetőleg beszállítási és hazautazási költsége a beutalást elrendelő intézetet terheli. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg, rendelettel szabályozhassa a jelen törvény alapján biztosított, illetőleg járadékot élvező egyéneknek a gyógyító eljár ás sal járó utazásai okozta vasúti költségek megtérítésének módját. 95. §. A 88. §. alapján alkalmazott gyógyító eljárás során az intézet által fenntartott gyógyintézetben elhalt egyén temetésével járó költségek a beutalást elrendelő intézetet terhelik. 96. §.(1) Ha a gyógyító eljárást alkalmazó gyógyintézet állami vagy közkórház, vagy állami klinika, az ápolási költség az intézetet a legalsó osztály szerint terheli. (2) Az előbbi bekezdésben megállapított szabályt kell a nyilvánossági jelleggel felruházott kórházakban nyert ápolásra is alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a legalsó osztály helyett az államkincstár terhére nyújtott ápolás fejében felszámítható költséget kéli érteni. 97. §. (1) A magánkórházi és a magángyógyintézeti ápolás költsége az intézeteket csak beutalás esetében ós csakis az intézet és a kórház (gyógyintézet) között előzetesen kötött egyezséggel megállapított mértékben terheli. (2) A kórház (klinika, magánkórház, magángyógyintézet stb.) az ápolási költségen felül a biztosító intézettől, a gyógykezelt egyéntől vagy hozzátartozóitól egyéb díjazást vagy megtérítést nem követelhet és nem fogadhat el.