Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában
551. szám. 173 (3) Ha a gyógyintézeti (kórházi, klinikai, magánkórházi, üdülő, szanatóriumi stb,) ápolást nem az intézet rendelte el, az ápolási díj megtérítésére azt kötelezni nem lehet. 98. §. (i) Az 1927 : XXI. t.-c. rendelkezései alapján működő betegségi és baleseti biztosítási ág és az e törvénnyel szabályozott biztosítási ág a m. kir. népjóléti és 'munkaügyi miniszter előzetes jóváhagyásával közös gyógyintézményeket is létesíthet. (2) A közös gyógyintézmónyek létesítésével és fenntartásával járó költségek elszámolása tekintetében az intézet alapszabálya intézkedik. (3) Ha az e törvény alapján lefolytatott gyógy eljárást a betegségi vagy a baleseti biztosítás vagyonából létesített egészségügyi intézmény (munkáskórház, munkás szanatórium stb.) alkalmazza, az ápolási költséget az e törvénnyel létesített biztosítási ágnak a betegségi illetőleg baleseti biztosítási ág javára meg kell térítenie. 99. §. (1) Az e törvény rendelkezései alapján biztosításra kötelezett, tizenhét évnél fiatalabb egyének, a biztosítási viszonyba való belépésüktől számított első éven belül az intézet által szervezett képességvizsgálatnak kétszer kötelesek magukat alávetni. (2) Az előbbi bekezdés értelmében képességvizsgálatra kötelezettek munkaadói kötelesek utasítani az illetőket, hogy e szakaszban megállapított kötelezettségüknek eleget tegyenek. A munkavállalónak az e szakaszba ütköző magatartásáért munkaadója felelős (187. §.). (3) A korai megrokkanás megelőzését célzó képességvizsgálatot a m. kir. népjóléti ós munkaügyi miniszter rendelettel szabályozza és az e szakasz első bekezdésében megállapított kötelezettséget egyes meghatározott városokra és községekre korlátozhatja. 100. §. Az intézet házassági orvosi tanácsadót szervez 7 melynek igénybevétele a biztosítottak és családtagjaik önkéntes elhatározásától függ. IX. Fejezet. A biztosítás szervezete. 101. §. Az e törvénnyel szabályozott öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítást a következő intézetek látják el: 1. az Országos Munkásbiztosító Intézet, amelynek neve e törvény hatálybalépésével Országos Társadalombiztosító Intézetre változik, 2. a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet, amelynek neve e törvény hatálybalépésével Magánalkalmazottak Biztosító Intézetére változik. 102. §. (1) Az 1927 : XXI. t.-c. 94. §-ában megjelölteken felül az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai azok az öregség és rokkantság esetére biztosításra kötelezett egyének, akik nem tagjai a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének. (2) Az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai mindazok a munkaadók is, akik ennek az intézetnek öregség és rokkantság esetére biztosításra kötelezett tagjait foglalkoztatják. 108. §. (1) Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek az e törvénnyel szervezett biztosításban eljáró önkormányzati szervei a következők: 1. a közgyűlés, 2. az igazgatóság, 3. az elnökség, 4. a járadékmegállapító bizottság, 5. az alapokat ellenőrző bizottság ós 6. a kerületi pénztári választmányok (1927 j XXI. t.-c. 98. §.). (2) Esetleges önkormányzati szervek: az önkéntes biztosítással kapcsolatos választmány ós bizottságok. (111. §.)• 104. |. (1) Az 1927 : XXI. t.-c. 100. §-ában felsorolt tárgyakon felül a közgyűlés hatáskörébe tartozik :
