Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

156 551. szám. 3. a hírlapárusok és a hírlapkihordók. (2) Az 1. pontban megjelöltek közül biztosításra nem kötelezett az, akit külföldi államnak a magyar állam területén működő képviseleti hatóságához tartozó, területenkívüliséget élvező egyén alkalmaz. (3) E szakasz hatálya nem terjed ki azokra, akiket a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907: XLV. t.-c. i. §-ának második bekezdése alapján gazdasági cselédeknek kell tekinteni. (4) A m. kir. minisztérium az e szakasz első bekezdésének 1., 2. és 3. pontjában megjelölt egyéneknek öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási kötelezettségét rendelettel megállapított feltételek szerint szabályozhatja és azt egyes városok területére korlátozhatja. E rendelet hatálybalépéséig a biztosítási kötelezettség függőben marad, 9. §. Aki biztosításra kötelezett több vállalatban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban dolgozik, biztosítási kötelezettség alá csak főfoglalkozása alapján esik. Öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére e törvény alapján többszörösen senki sem lehet biztosítva. 10. §. (1) Nem esnek biztosítási kötelezettség alá: 1. az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek hivatalaiban, úgyszintén az általuk fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, alapok és alapítványok, vállalatok és üzemek tényleges szolgálatában álló tisztviselői és egyéb alkalmazottai, ideértve 2. a m. kir. honvédség, a m. kir. csendőrség, a m. kir. vámőrség, a m. kir. folyamőrség, a m. kir. palotaőrség, a m. kir. koronaőrség és a képviselőházi őrség tagjait még abban az esetben is, ha ebből a viszonyukból kifolyólag egyébként e törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkát végeznek ; 3. az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban -álló külön nyugdíjintézetek (nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak, stb.) kötelékébe tartozó tisztviselők ós egyéb alkalmazottak ; 4. az e törvény 101. §-ában említett biztosító intézetek tisztviselői és egyéb alkalmazottai ; 5. az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban nem álló, de a vagyonkezelés tekintetében állami ellenőrzés alatt álló alapoknál és alapítványoknál, külön törvényeken alapuló érdekképviseleteknél, továbbá a közforgalmú vasúti vállalatoknál, végül a közforgalmú hajózási, kotró-, rév-, komp- és tutajozóvállalatoknál, ezek üzemeiben, gyáraiban, műhelyeiben, építkezéseinél és fenntartási munkálatainál foglalkozó munkavállalók abban az esetben, ha a rájuk vonatkozó törvény vagy egyéb joghatályos szolgálati, illetőleg nyugdíj szabályzat, öregség és rokkantság, hátrahagyottaik tekintetében pedig özvegység, illetőleg árvaság esetén nyugellátást biztosít ; 6. a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezeteknek lelkészei és a szerzetesrendek és társulatok tagjai; 7. a Postamesterek és Postamesteri Alkalmazottak Országos Nyugdíjintézetének tagjai; 8. a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai ; 9. a bányanyugbérbiztosításra . vonatkozó rendelkezések értelmében nyugbérbiztosítási kötelezettség hatálya alatt álló munkavállalók; 10. a közjegyzőjelöltek és. az ügyvédjelöltek ; 11. az e törvény 4. §-ában felsoroltak közé tartozó azok a munkavállalók, akik a m. kir. népjóléti ós munkaügyi miniszter által elismert vállalati nyugdíjpénztáraknak (145. §.) a tagjai. (2) A m. kir. minisztérium felhatalmazást kap, hogy a színházak művész-