Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

551. szám. 157 személyzetének és a szerkesztőségek, illetőleg kiadóvállalatok azon hírlap­írói (35. §.) alkalmazottainak, akik a Magyar Hírlapírók Országos Nyug­díjintézetének a tagjai, továbbá ki­vételesen egyes jótékonysági egyle­tek által kizárólag emberbaráti cél­ból foglalkoztatott munkavállalóknak biztosítási kötelezettségét időlegesen szüneteltesse. (3)-Az e szakasz első bekezdésé­nek 1—5. pontjaiban említett azok­nak a tisztviselőknek és egyéb munkavállalóknak, illetőleg igény­jogosult hozzátartozóiknak öregség és rokkantság, valamint özvegység és árvaság esetére szóló ellátását, àkik a rájuk vonatkozó nyugellátási szabályok szerint nyugellátásra igényt nem tarthatnak, a m. kir. minisztérium az e törvény hatálybalépéséig — e törvény határozmányainak szem­előtt tartásával — rendeleti úton szabályozza. (4) Az e szakasz szerint mente­sített munkaviszonyból a nyug­ellátásra való igényjogosultság meg­nyílása előtti kilépés, valamint az e törvény alapján biztosított munka­vállalónak az e szakasz szerint mentesített munkaviszonyba való belépése esetén irányadó szabályokat a m. kir. minisztérium rendeleti úton állapítja meg. 11. §• (1) A biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik biztosítási kötelezettség alá eső vállalatban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozás­ban csak mellékfoglalkozásképen dol­goznak, továbbá azokra sem, akik e törvény rendelkezései értelmében biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban, mint segítő család­tagok — a háztartásban kapott esetleges ellátást nem számítva — javadalmazás nélkül vagy oly javadal­mazás fejében dolgoznak, amely nem tekinthető megélhetési kereső­forrásuknak. (2) E törvény szempontjából mellék­foglalkozás az, amely az egyébkénti kereset mellett megélhetési kereső­* forrásnak nem tekinthető. 12. §. E törvény szempontjából családtagnak (11. §. első bekezdés) szá­mít: a biztosítottnak házastársa, to­vábbá. törvényes, a házasságon kívül született és kormányhatósági meg­erősítéssel örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére,ha a biztosított saját háztartásában túlnyomólag saját keresményéből vagy ]ö védelméből tartja el őket (1927: XXÏ. t.-c. 32. §.). 13. §. A 11. §. első bekezdésének a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban segítő család­tagokra vonatkozó rendelkezése nem terjed ki az üzemben foglalkoztatott arra a családtagra, aki tanoncszerző­déssel van alkalmazva és arra a családtagra, akinek munkateljesít­ménye a rendes munkavállalók munka­teljesítményével felér. 14. §. A biztosítási kötelezettség a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban való munka meg­kezdésének időpontjában kezdődik és e munkaviszony megszűnéséig tart. II. Fejezet. Az Önkéntes biztosítás. 15. §. Öregség és rokkantság esetére önkéntesen biztosíthatók nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül azok, akik betegség esetére önkénte­sen biztosíthatók (1927 : XXI, t.-c. 11. §-a.). 16. §. (1) Akinek e törvény alapján keletkezett biztosítási kötelezettsége megszűnik, biztosítását önkéntes továbbfizetéssel korára való tekintet és orvosi vizsgálat nélkül is folytat­hatja, ha a kötelezettség megszűnésé­től számított három hónapon belül a biztosítás fenntartására irányuló szándékát az intézetnél bejelenti és a járulékot ő vagy munkaadója legalább négy hétre előre lerója.

Next

/
Thumbnails
Contents