Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában
551. szám. Ul Külföldi rendszerekben is példáit találjuk azoknak a rendelkezéseknek, melyek a biztosításra kötelezettek számára az önkéntes többlet biztosítást lehetővé teszik. Ha a magyar munkavállalók között is tömegesen akadnának olyanok, akik ezzel a lehetőséggel élni kívánnának, indokolatlan lenne, ha a törvényhozás ennek megadása elől elzárkóznék. E szempontokra való figyelemmel a bizottság célszerűségi okokból a 22. §. eredeti szövegezése után pótlólag a szakasz 5. 6. és 7. bekezdésének az alábbi szöveget fogadta el: »(5) E törvény alapján biztosításra kötelezett egyén az intézetnél (101. §.) magát önkéntesen magasabb szolgáltatásra is biztosíthatja, mint amennyire e törvény rendelkezései a biztosítást kötelezővé teszik. A kötelezőnél magasabb összegű szolgáltatásra való biztosítás napibórosztályszerű járulékfizetési rendszer esetén oly módon történhetik, *hogy a biztosított magát önkéntesen magasabb napibérosztályba sorolja, mint amelyikbe javadalmazásánál fogva tartozik. A tényleges javadalmazás alapulvételével történő járulókfizetés esetén a biztosításra kötelezett magát önkéntesen, a kötelező egy ós egynegyedére, másfélszeresére vagy kétszeresére önkéntesen biztosíthatja. (e) Az előbbi bekezdéssel szabályozott önkéntes többletbiztosítás esetén a kötelező biztosítás járuléktótelét meghaladó járulóktöbblet, a munkaadóval történt ellenkező szerződósszerű megállapodás hiányában, kizárólag a biztosítottat terheli. (7) Önkéntes többletbiztosítást az intézettel (101. §.) csak az köthet, akinek egészségi állapotát a kötelező előzetes orvosi vizsgálat az önkéntes többletbiztosításra alkalmasnak találta és 50. életévét még nem töltötte be.« Az idézett szöveg utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés a már előzetesen vázolt antiszelekciónak kiküszöbölését célozza. A 24, §-ho2. A bizottsági módosítások kizárólag törvónyszerkesztósi szempontból történtek. Az újonnan beiktatott szöveg megegyezik az 1927 : XXI. t.-c. 20. §-ának azokkal a bekezdéseivel, melyeknek rendelkezései az öregségi és rokkantsági biztosítással kapcsolatban is érvényesíthetők. A 28. §-hoz. A miniszteri javaslat intézkedéseit kiegészítőlég, a bizottság által elfogadott módosító szöveg azt célozza, hogy az építtető, vagy az üzemutód által kért kimutatásokat az intézet az ezirányú kérvény előterjesztésétől számított 14 napon belül legyen köteles kiszolgáltatni. A 45. §-hoz. A miniszteri javaslattól eltérően a váromány épségéhez vagy feléledéséhez nem elegendő, hog}^ a biztosított után a biztosítási viszonyba történő első belépés és a biztosítási járadékra irányuló igény bejelentése közé eső időtartamnak legalább kétharmad részére vonatkozólag a járulókokat szabályszerűen lerótták, hanem ahhoz legalább az előbb meghatározott időtartam háromnegyed részére vonatkozólag eszközölt járuléklerovás szükséges. Az 51. §-hoz.'A miniszteri javaslat rendelkezéseitől eltérően a bizottság járadékpótlékban csak azt a járadékost kívánja részesíteni, aki az eredeti járadékmegállapítás után ismétel tan megrokkan vagy 65. életévét betölti. Az 55. §-hoz. A miniszteri javaslat szövegezését általánosságban elfogadva, a bizottság az eredeti javaslat egyik rendelkezését odamódosítja, hogy özvegyi járadékra való igónyjogosultság megszerzéséhez a férj elhunyta előtt legalább két évig tartó házasság is elegendő. A 83. §-hoz. A miniszteri javaslattól eltérően a bizottság lehetővé teszi, hogy ha a járadékban részesülő egyén a neki járó járadékot haláláig nem vette fel, a szakaszban megjelölt hozzátartozók az összeget az elévülési határidőn belül, de legfeljebb visszamenőleg — itt az eltérés — nem egy, hanem két év tartamára vehessék fel. 19*
