Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

148 551. szám, A 86. §-ho0. A bizottság a miniszteri javaslattól eltérő módosító szövegezésével intézeti gyógyintézményék létesítését csak lehetővé teszi, de azt nem teszi kötelezővé. Az új szövegezés szerint — bár ez a miniszteri javaslat szelleméből következne — a gyógyintózmények létesítésének előfeltétele, hogy erre a célra fedezet álljon az intézet rendelkezésére. A 94. §ho2. A bizottság attól tartva, hogy a levegőváltozást célzó üdültetés lehetőségének töu vénnyel való megadása következtében igen számos biztosított fogja erre irányuló kérvényével megterhelni az intézet ügyvitelét, nem tartja indokoltnak, hogy maga a törvény adja meg az üdültetést célzó utazások okozta vasúti költségek megtérítésének lehetőségét. E módosítás különben sem jelenti »rosszabbítását« a javaslatnak, mert a végrehajtás során az egészségvédő és gyógyító eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az intézetek helyesen értelmezik, a rendelkezésükre álló fedezet korlátai között az üdültetés megszervezése nehézségbe nem ütközik. A 114—115. §-hoz. Ügyvitel egyszerűsítés okán a bizottság a vállalati és a bányatárspénztárakat is bevonja a bejelentési kötelezettség teljesítésével járó ügyviteli feladatok ellátásának körébe. A 127—128. §-hoz. Minthogy a vonatkozó rendelkezések az Országos Társadalombiztosító Intézeten kívül a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetére is hatályosak, a bizottság az intézetek nevének megjelölése helyett röviden utal a 101. §-ban megjelölt intézetekre. A 129. §-hoz. A bizottság indokoltnak tartotta, hogy a transfer kérdését az önkéntes biztosítás vonatkozásában is a törvény.szabályozza. A miniszteri javaslaton végzett módosítás ezt a célt szolgálta. A 133. §-hoz. A miniszteri javaslat rendelkezéseinek épségbentartása mellett a bizottság indokoltnak vélte, hogy a nagyvagyonu intézeti járuléktartalékok tőkéinek gyümölcsöző kihelyezésénél a közületi pénzügyek felelős irányítója is kellő befolyást nyerjen. Az érdekeltséget csak megnyugtathatja, hogy a jövőben a járuléktartalékok tőkéi gyümölcsöztetésének módjáért a m. kir. pénzügyminiszter is közvetlen felelősséget vállal. A 140. §-hos. A bizottság kijavította a miniszteri javaslatnak tördelési hibáját. A 141. §-hoz. Törvényszerkesztési szempontból a bizottság szakasz szövegébe a hivatkozást is beleiktatta, hogy a munkaadó érdekeltség tisztán láthassa, hogy e szakasz mely adatoknak bejelentése tekintetében intézkedik. A 145. §-ho0. E szakasz eredeti szövegén a bizottság két módosítást tett. Először szabályozta azt az esetet, amidőn a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az eléje terjesztett vállalati nyugdíjpénztári szabályzatot nem hagyja jóvá. A bizottság szövegezése szerint, amennyiben a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az alapszabályt jóváhagyhatónak nem találja, erről a vállalatot, az általa szükségesnek látott módosítások közlésével értesíti. Ha a vállalat az erről szóló leiratnak keltétől számított 30 napon belül a megfelelően módosított alapszabályt nem terjeszti fel, úgy tekintendő, hogy a vállalat nyugdíjpénztára tagjainak e törvényen alapuló biztosítási kötele zettségük alól való mentesítését nem kéielmezte. A bizottság által végrehajtott másik módosítás elvi eltérést jelent a miniszteri javaslattól. Míg az utóbbi elismert vállalati nyugdíjpénztáraknak jövendőbeli alapítását kifejezetten tilalmazta, a bizottsági módosítás lehetővé teszi, hogy olyan nyugdíjpénztáriszabályzatot, amelyeta szakasz első bekezdésének alapján e törvényt hatálybalépését követő hónap letelte után terjesztettek fel jóváhagyás végett, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyhat, ha a vállalatnak