Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

146 551. szám. uek a mentesített munkaviszonyba való belépés esetén irányadó szabályokat, A bizottság megnyugvással fogadhatta el az előadónak e módosítás meg­tételére irányuló javaslatát, mert a szóban lévő szakasz harmadik bekezdésé­ből természetszerűleg folyik, hogy a minisztériumnak a törvény hatályba­lépése körüli időpontban az úgynevezett transfer kérdését is szabályozni kell. Ennek a kérdésnek huzamos időn keresztül való nyitvahagyásából ugyanis jogi és pénzügyi szempontból egyaránt aggályos helyzetek keletkeznének. A 12. §-ho8. E szakaszban a "bizottság kizárólag egy értelemzavaró hibát küszöbölt ki. A 16. §-hoz. A miniszteri javaslat szövegétől eltérően a bizottság indo­koltnak tartotta, hogy a munkavállaló biztosítását elismerési díj fizetésével csak akkor tarthassa fenn, ha már előzőleg a kétszáz heti várakozási időt betöltötte. A 17. §-hoz. A bizottság az önkéntes biztosítás lehetőségét a miniszteri javaslatban felsorolt keresők kategóriáin kívül megadja a magyar királyi honvédség, a m. kir. vámőrség és a m. kir. folyamőrség legénységi állo­mányú tagjainak, továbbá a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek, illetőleg azok hivatalai részéről alkalmazott kántoroknak, karnagyoknak, egyházi énekeseknek, egyházi zenészeknek és egyházfiaknak is. Az utóbbiak részére a bizottsági módosítás lehetővé teszi, hogy magukat kizárólag öregség és rokkantság esetére is biztosíthassák. A fegyveres erő legénységi állományú tagjai részére a bizottság a zsoldos hadsereg intézmé­nyére való tekintettel véli indokoltnak az önkéntes biztosítás lehetőségét megadni. Ennek a rendelkezésnek hiányában ugyanis, ha valaki több eszten­dei biztosítási viszony után zsoldos haderőnknek legénységi állományú tag­jává válnék, a több esztendei katonai szolgálat következtében elveszítené várományát, tehát katonai szolgálatának kezdete előtt a javára felszaporo­dott összes járulókokat. Ennek az anyagi veszteségnek elkerülése céljából a bizottság a fegyveres erő legénységi állományú tagjainak önkéntes bizto­sítását lehetővé kívánja tenni. A 19. §-Jioz. A bizottság a miniszteri javaslatnak rendelkezéseihez pót­lólag hozzáteszi, hogy az önkéntes biztosított önkéntes biztosítását orvosi vizsgálat és korára tekintet nélkül folytathatja akkor is, ha attól az idő­ponttól kezdve, hogy javadalmazása a havi 1.000 pengő, illetőleg az évi 12.000 pengő összeget meghaladja, három hónapon belül a biztosítás fenn­tartására irányuló szándókát az intézetnél bejelenti és a járulékot négy hétre előre lerója. E pótlás okának megértéséhez tudnunk kell, hogy a miniszteri javaslat 17. §-ának első bekezdésének 5-ik pontja értelmében önkéntes biz­tosításra csak az a magánalkalmazott jogosult, akinek javadalmazása a havi 1.000 pengő, illetőleg az évi 12.000 pengő Összeget nem haladja meg. Ha ezt az összeget meghaladná, a bizottság módosító szövegében foglalt rendelkezés irányadó. A 22. §-hoz. E szakasz eredeti szövegezése a biztosítási járulékok összegét határozza meg. Bár a bizottság teljes egészében elfogadja a miniszteri ja­vaslatnak rendelkezését, mégis úgy véli, hogy indokolatlan lenne elzárkózni a munkavállalók egy részének azon óhaja elől, hogy magukat önkéntesen, a kötelezőnél magasabb szolgáltatásra is biztosíthassák, tehát a kötelező járu­lékokból reájuk eső tehernél magasabb járulékterhet is elvállalhassanak. A biztosításra kötelezettnél is kifejlődhetik a takarékosságnak és előrelátásnak az a mértéke, mely mellett fokazottabb mértékben kíván jövőjéről gondos­kodni, mint amennyire azt számára a kötelező biztosítás iehetővé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents