Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-475. Törvényjavaslat a Szent Korona és a koronázási jelvények gondviseléséről

475, szám. 437 eszközeiről és módjairól. A törvény megalkotása egyúttal a Szent Korona iránt érzett hűséges ragaszkodásnak és — ami ezzel egyértelmű — a nemzet ősi államformája, az ezeréves független magyar királyság intézménye mellett való rendületlen kitartásnak is bizonyítéka lesz. A benyújtott javaslat egyébként, az irányadóul vett elvek szempontjából, nem jelent lényegi eltérést azoktól az alapelvektőJ, amelyek régi, évszázados törvényeinkben, valamint törvényes szokásaink rendjén eddig érvényesültek. Ennek megfelelően minden irányban érintetlenül maradt az a főelv, hogy a Szent Koronát — és jelentőségükhöz mérten a többi szorosan vett koronázási jelvényeket — törvényszerű, magasztos közjogi rendeltetésük betöltése céljából a nemzet és királya számára állandóan az országban kell tartani és hűséges, szorgos gondviseléssel kell őrizni. A korona és a többi koronázási jelvények gondviselésére elsősorban az ország koronaőrei hivatottak. Minthogy azonban a minisztérium hatóságának és felelősségének a koronázási jelvények gondviselése tekintetében is érvényesülnie kell és a minisztérium közreműködése e kiváló közjogi feladat köréből sem az általános kormányzati felelősség, sem pedig a hatékony gondviselés sérelme nélkül ki nem zárható, az ország koronaőreinek jogaikat és kötelességeiket a m. kir. minisztériummal egyetértésben kell gyakorolniuk. A javaslat olyan megoldásokat keresett és tartalmaz, amelyek a felelős minisztérium ós a koronaőri működés kívánatos összhangzatosságát messzemenően biztosítják anélkül, hogy a koronaőr függőségi visszonyba jutna a minisztériummal. A javaslat a minisztérium, illetőleg, annak képviseletében, a miniszterelnök és a koronaőr egyetértő eljárását tartja ugyan elérendő célnak, de gondoskodik arról is, hogy az országos koronaőr az indokoltnál messzebbmenően magas közjogi tisztének ellátásában ne korlátoztassék. Ezért a javaslat a miniszterelnök ós koronaőr közt kiegyenlíthetetlenül fennálló ellentétek eseteiben az országgyűlés döntését ajánlja. A törvényjavaslat a továbbikban a megüresedett koronaőri állás haladéktalan betöltését írja elő és szabályozza a koronaőrök hivatal viselése szempontjából tekintetbe jövő egyéb kérdéseket, mint amilyen: a tennivalók sor^ rendje, a lakó és tartózkodási hely változásának a bejelentése, a Szent Korona mellett tartózkodás kötelező esetei. Külön fejezet tartalmazza a koronázási jelvényeknek pontos felsorolását és a koronaőri gondozás alá tartozó egyéb tárgyak megjelölését. A következő fejezet az őrzés és tartás állandó helyét, módját, a más helyen őrzés ós tartás tilalmát, e tilalom kivételeit ós a m. kir. koronaőrsógi parancsnok kinevezése előtt az országos koronaőr meghallgatásának kötelességót állapítja meg. Az ország ékességeinek ideiglenes, átmeneti kivitelét, a kivitel eseteit tartalmazza a következő fejezet, amely egyúttal a páncélkamara minden felnyitásának esetére állami jegyzőkönyv készítését teszi kötelezővé s e jegyzőkönyv készítésének, aláírásának és elhelyezésének szabályait tartalmazza. Az utolsó két fejezetben a törvényjavaslat a koronaőrző helyiségekbe való belépés jogosultságát és eseteit állapítja meg és végül kimerítő szabályozásban részesíti a biztonság szempontjából igen fontos kulcs tartás kérdését is. Hiányoznak a javaslatból a szervezeti vonatkozású szabályok, mint amilyen: a koronaőrrétótel módja, a koronaőrök minősítési kellékeinek megállapítása stb. Minthogy számos régi törvényünk a koronaőr megválasztásának és személyi minősítésének kellékeit megfelelően körülírják s egyébként is a törvényes gyakorlat úgy ezekben, mint más hasonló kérdésekben évszázadokon keresztül minden nehézség és fennakadás nélkül érvényesülhetett, úgy véli