Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-346. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló 281. számú törvényjavaslat tárgyában

346. szám. 19 vényen (sorsjegyen) vagy bármily értékpapír szelvényén alapuló pénztartozás ; 5. a szövetkezet tagját üzletrésze alapján az évi nyereségből megillető osztalék vagy egyéb részesedés; 6. a biztosítási szerződésen alapuló, vagy egyesületi tagsági jogviszonyon alapuló hasonló természetű pénztartozás, kivéve ha a törvény eltérően rendelkezik ; 7. készpénzóvadékon alapuló pénztartozás, ha az adós az óvadék öszszegét állandóan készpénzben készen tartotta, vagy úgy helyezte el, hogy az átértékelésből^e törvény értelmében kizárt pénzkövetelése keletkezett. A jelen §-ban meghatározott pénztar tojsaßok nincsenek kizárva az átértékelésből, ha az adós a tartozás teljesítésében vétkesen késedelmes, amennyiben a korona értékcsökkenése a vétkes késedelem ideje alatt következik be, .vagy ha a felek az átértékelést határozottan kikötötték. Ha a közforgalom tárgyául szolgáló értékpapírban (1. bek. 4. pontja) a pénztartozásnak koronaértékben vagy forgalomban már nem lévő más belföldi pénznemben kifejezett összegén felül ennek az összegnek külföldi pénznemben meghatározott kibocsátáskori egyenértéke is fel van tüntetve, az értékpapíron alapuló pénztartozás teljesítését egyedül a belföldi pénznemben meghatározott öszszeg szerint lehet követelni ; ha pedig az értékpapírban a pénztartozásnak az ausztriai érték ezüstérméiben teljesítése van kikötve, a pénztartozást az 1899 : XXXVI. t.-c. 15. §-ának első bekezdésében megállapított értékarány szerint koronaértékben meghatározottnak kell tekinteni. 5. §. A nem értékpapírban kifejezett készpénzkölcsöntartozás (4. §. 1. pontja) átértékelésének a következő esetekben van helye: 1. ha átértékelhető pénztartozás (vételárhátralók, bér, haszonbér stb.) változott át kölcsöntartozássá; 2. ha sem a hitelező, sem az adós nem foglalkozott iparszereién készpónzkölcsön nyújtásával vagy gyümölcsöztetés céljára készpénz elfogadásával és az adós a kölcsön öszszegét oly módon használta fel, hogy magát a pénz értékcsökkenése ellen egészen vagy részben megvédte és az a dolog, amelybe a kölcsön öszszegét befektette, természetben még tulajdonában van vagy az azért kapott ellenérték vagyonában megvan. 6. §. Az átértékelésből ki van zárva az államnak, a törvényhatóságnak és a községnek bármely magánjogi pénztartozása, ideértve az értékpapírban (államadóssági kötvényben stb.) kifejezett pénztartozást, valamint a m. kir. posta, a m. kir. postatakarékpénztár és a m. kir. államvasutak pénztartozásait is. A 4. §. harmadik bekezdését az előbbi bekezdésben meghatározott adós pénztartozására akkor is alkalmazni kell, ha az a pénztartozás, amelynek az ausztriai érték ezüstérméiben teljesítése ki vaü kötve, nem alapul közforgalom tárgyául szolgáló értékpapíron. Csak a magyar törvényes értékre átszámított névértéknek megfelelő összegben lehet érvényesíteni az 1918. évi november hó 3. napja előtt kibocsátott olyan államadóssági kötvényen alapuló pénztartozást is, amely államadóssági kötvény egyedül külföldi pénznemről szól. Ebben az esetben a magyar törvényes értékben kifejezett névértéket az értékpapírban megjelölt külföldi pénznemnek a kibocsátáskori árfolyama alapján kell meghatározni. Amennyiben a fennálló jogszabályok értelmében az első bekezdésben meghatározott adós ellen kártérítési követelést lehet támasztani, a kártérítés mértéke dolog visszaadása helyett járó kártérítés eseté-