Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-346. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló 281. számú törvényjavaslat tárgyában

20 346. szám. ben nem haladhatja meg a dolognak a szerint az időpont szerint koronaértékben kifejezett értékét, amikor a dologra nézve a tulajdonos birtoklása megszűnt, más kártérítés esetében pedig nem haladhatja meg a kárnak bekövetkeztekor koronaértékben meghatározott összegét. Ha az államot, a törvényhatóságot vagy a községet más személy pénztartozásáért megtérítési kötelezettség terheli, az állammal, a törvényhatósággal vagy a községgel szemben akkor sem lehet a pénztartozásnak az előbbi bekezdések értelmében meghatározott névértékénél magasabb összeg megtérítését követelni, ha az elsősorban kötelezett személy kötelezettségének átértékelt, vagy az előbbi bekezdés alapján meghatározottnál magasabb összeggel tett eleget. Az átértékelésből a pénzösszegnek törvényhatósági, városi vagy községi gyámpénztári kezelésén alapnló pénztartozások is ki vannak zárva. 7. §. Az előbbi §. nem nyer alkalmazást : 1. ingatlan kisajátításából vagy vételéből eredő pénztartozásokra ; 2. bérleti vagy haszonbérleti viszonyon alapuló pénztartozásokra ; 3. a személyt érő vétlen károkozás, vagy személyt érő tiltott cselekmény miatti kártérítés címén alapuló pénztartozásokra ; 4. ha a felek az értékelést határozottan kikötötték. 8. §. Az államnak, a törvényhatóságnak és a községnek a 6. §. első bekezdésében nem említett kereskedelmi, ipari vagy általában gazdasági célú vállalatára (üzemére) a 6. §. nem nyer alkalmazást. Ily vállalatoknál. (üzemeknél) biztosítékul letett vagy visszatartott óvadék, biztosíték, bánatpénz stb. az átértékelésből akkor is ki van zárva, ha ily pénztartozásnak átértékelése az eset körülményeihez képest különben meg lenne engedve. 9. §. Közforgalmú vasutat fuvarozási ügylet alapján terhelő pénztartozás az átértékelésből ki van zárva ; a 6. §. negyedik bekezdését az ily vasutat fuvarozási ügylet alapján terhelő'kártérítésre is megfelelően alkalmazni kell. 2. A pénztartozás átértékelt összegének meghatározása. a) Általában. 10. §. Ha a felek a pénz esetleges értékváltozásának következményeit megállapodással kifejezetten rendezték, a felek jogviszonyára ez a megállapodás irányadó, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a felek a megállapodás létesítésekor nem vehették számításba, a pénz olyan mértékű értékcsökkenését, amilyen bekövetkezett. 11. §. A pénztartozás átértékelt összegének meghatározásában minden körülményt méltányosan figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni különösen mind a két félnek, főképen az adósnak vagyoni helyzetét; azt a gazdasági célt, amelyre a pénztartozás keletkezésekor szolgált ; hogy a felek előre látták vagy rendes gondossággal előre láthatták-e a pénz értékében bekövetkezett változást és ezt a pénztartozás összegének meghatározásakor számításba vették-e ; hogy az adós foglalkozásánál, vagyonának természeténél, életviszonyainál és egyéb személyes körülményeinél fogva tartozásának összegét felhasználta-e vagy felhasználhatta-e úgy, hogy magát a pénz értékcsökkenése ellen megvédte ; hogy a pénz értékcsökkenése mennyiben következett be olyan időben, amikor a hitelezőt követelésének érvényesítésében indokolatlan késedelem terhelte; hogy az adós az ügylet alapján gazdagodott-e és a gazdagodás értéke az ő birtokában még megvan-e vagy .attól időközben hibáján kívül elesett^ hogy ellenszol-