Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről

126 387. szám. kellett aziránt, hogy a földmívelésügyi miniszter a behozatali tilalmak ideig­lenes, azaz csak a miniszter intézkedéséig érvényes életbeléptetésére ezeket a hatóságokat felhatalmazhassa. 3. §. Az állatoknak, állati nyersterményeknek és állatbetegségek elhurco­lására alkalmas tárgyaknak az országba való behozatala vagy azon való átvitele az előző szakaszban tárgyaltakon kívül természetesen még további szabályozást is igényel; így egyebek között szabályozni kell az előbbi sza­kaszban foglalt rendelkezések ellenére behozni szándékolt A^agy behozott állatokkal, állati nyersterményekkel és állatbetegségek elhurcolására alkalmas, tárgyakkal való további elbánás módozatait és szabályozni kell azokat az eljárási módozatokat is, amelyek mellett bizonyos állati nyerstermények és állatbetegségek elhurcolására alkalmas tárgyak, habár állategészségügyi szempontból aggályos területről származván és tényleg veszélyesek lévén is, ártalmatlanokká s ehhez képest az országba behozhatókká vagy azon átvi­hetők ké tehetők. Mivel a behozatal vagy átvitel feltételeinek a 2. £-ban foglaltakon túl­menő eme szabályozására a tárgyi szempontokon kívül a mindenkori keres­kedelmi politika is befolyást gyakorol, ennélfogva a 2. §-ban foglaltakon kívül szükséges egyéb behozatali vagy átviteli szabályok megállapítását a nemzetközi megállapodások (szerződések), illetőleg, ha ilyen nemzetközi meg­állapodás létre nem jön, a földmívelésügyi miniszter részére kellett fenn­tartani, aki viszont a nyert felhatalmazás alapján vagy esetről-esetre kiadandó engedélyben vagy általános érvényű rendeletben fog az említett szempontok szerint eziránt intézkedni. 4. §. A behozatalra, átvitelre és kivitelre vonatkozólag az előző §-okban megállapított állategészségügyrendőri szabályok megtartásához jelentős állat­egészségügyi és kereskedelmi érdekek fűződvén, oly intézményekről és szer­vezetekről kell gondoskodni, melyek ezt biztosítani képesek. Ezeket az intéz­ményeket és szervezeteket e szakasz jórészt a jelenleg e célra szolgáló intézményekben, illetőleg az e célra igénybevett szervezetekben jelöli meg. így az állatok, állati nyerstermények és állatbetegségek elhurcolására alkalmas tárgyak — főleg az állategészségügyi szempontból kellően rem organizált államokból — jövőben is csak az ország határszélén kijelölt pontokon létező vagy létesítendő belépőállomásokon át ós az ott eszközölt kedvező szakértői vizsgálat után lesznek az országba be- vagy az országon átbocsáthatók, viszont ugyanezek jövőben is csak ezeken a belépőállomásokon, illetőleg az e célra kijelölt pontokon létező vagy létesítendő megfigyelő­állomásokon át és az ott eszközölt kedvező szakértői vizsgálat után lesznek az országból kibocsáthatók. Annak megakadályozása céljából, hogy a belépő-, illetőleg megfigyelő­állomások elkerülésével hozassanak be vagy vitessenek ki az állatok, állati nyerstermények és állatbetegségek elhurcolására alkalmas tárgyak (csempészet), a határszél állandó őrizetére lesz szükség, amelyet a jövőben is a csendőrség^ a pénzügyőrség s ezeken kívül a működési körénél fogva erre alkalmas vám­őrség, valamint a határszéli államrendőrség, akkor pedig, ha valamely rend­kívül fenyegető veszélyt kell a csempészet megakadályozása révén elhárítani, mint például a szomszédos államokban netán fellépett keleti marhavész behurcolását, a katonaság fog végezni (szigorított határőrizet vagy határzár). Ugyancsak a csempészet, illetőleg az állatbetegségek ezúton lehető behurco­lásának megakadályozására fog szolgálni az állatállománynak a határszél hosszában és bizonyos mélységében kijelölt területen való számbavétele, az

Next

/
Thumbnails
Contents