Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről

387. szám. 125 nan hozzánk ilyen betegséget behurcoltak. Figyelemmel most már arra, hogy olyan államban, amely állategészségügyi szempontból jól van organizálva, kisebb a lehetősége annak, hogy egy bizonyos fertőző állatbetegség széle­sebb körben terjedjen el s így okvetlenül szűkebb az a körzet (vidék) is, amely a betegség behurcolása szempontjából aggályosnak tekintendő, mint olyan államban, amelyben a fertőző állatbetegségek ellen nem elég erélyesen és nem helyes alapelvek szerint védekeznek; figyelemmel továbbá arra, hogy a, különböző fertőző állatbetegségek ragályozási s ezzel terjedési képessége is más és más, amennyiben az egyik rendszerint nagy területet ellepő jár­vány alakjában folyik le, másik viszont — egyes kivételektől eltekintve —• majdnem mindig sporadikusan lép fel; figyelemmel végül arra, hogy a kü­lönböző fertőző állatbetegségek okozta közgazdasági károk súlya is lénye­gesen eltérő: érthetővé válik, hogy azt, vájjon a betegség iránt fogékony állatoknak és a betegség elhurcolására alkalmas állati nj^ersterményeknek •ós tárgyaknak az országba való behozatala vagy azon való átvitele mikor, milyen területekről és mennyiben tilos vagy korlátozott, magában a javas­latban taxative megállapítani nem lehetett, hanem annak megállapítására a földmívelésügyi minisztert kellett felhatalmazni. Maga ez a felhatalmazás — éppen úgy, mint a fertőző betegségben lévő vagy ilyen betegség gyanújában álló állatok behozatali, illetőleg átviteli tilalma — obligatórius jellegű oly értelemben, hogy ha a behozatal, illetőleg átvitel tilalmazáöa vagy korlátozása tárgyi szempontból megokolt, azt az állategészségügyi tekintetben velünk nemzetközi megállapodásban levő vagy ug3 7 anilyen tekintetben velünk nemzetközi megállapodásban nem álló álla­mokkal szemben egyaránt foganatosítani kell. Természetes azonban, hogy a javaslat alapján alkotandó törvény életbeléptekor fennálló nemzetközi meg­állapodások végrehajtását ez a felhatalmazás akkor sem érintheti, ha külön­ben ezek a megállapodások eltérő- alapokra fektetvék, viszont természetes az is, hogy ennek a felhatalmazásnak a nemzetközi megállapodások létesí­tésénél a jövőben feltétlenül irányadónak kell lenni és csak annyiban képez­heti ilyen megállapodás további tárgyát, amennyiben annak keretében a betegség iránt fogékony állatok, állati nyerstermónyek és betegség elhurco­lására alkalmas tárgyak behozatali, illetőleg átviteli tilalmazásának vagy korlátozásának esetei a tárgyi szempontok és a megelőző bekezdésben vázolt viszonyok és körülmények mérlegelése mellett konkretizálhatok. A fertőző állatbetegségek közül- külön kiemeli és szigorúbb elbánásban részesíti e szakasz a keleti marhavészt, mely e betegségnek az ország gazda­sági érdekeire s különösen szarvasmarhaállományára olyannyira veszélyes voltában leli indokát. A behozatali és átviteli tilalmak vagy korlátozások az ország állat­állományának egészségi állapotát természetszerűleg csak akkor védhetik meg a külföldön uralgó fertőző állatbetegségek ellen, ha kellő időbén lóptettetnek életbe. S ámbár erre való tekintettel ós azért is, mert a tilalmakat vagy korlátozásokat rendszerint az egész országra " szóló hatállyal kell életbe lép­tetni, azt a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe kellett ugyan utalni, mindazonáltal szem előtt tartva azt az eshetőséget, hogy a határszéli ható­ságok (melyek alatt a javaslat 104 §-ában megjelölt áilategószsógügyrendőri hatóságok értendők) adott esetekben előbb szerezhetnek tudomást főleg olyan fertőző állatbetegségeknek a szomszédos államok határszéli területein történt fellépéséről, amely betegségeknek csak egy esetben való behurcolása is helyre­hozhatatlan gazdasági károsodással járna (keleti marhavész), intézkedni

Next

/
Thumbnails
Contents