Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről
387. szám. 107 l'SŐ melléklet az 387. számú irományhoz. Indokolás az „állategészségügyről" szóló törvényjavaslathoz. Az ország állatállományában rejlő nagy nemzeti tőke sértetlenségét biztosítani, ezt a tőkét gyarapítani és gazdagon kamatoztatni csak kedvező állategészségügyi viszonyok mellett lehet. Az állatállomány szaporítása és nemesítése érdekében kifejtett céltudatos tevékenység ugyanis egy-egy pusztító állatjárvány következtében évekre terjedőleg meddővé válhatik, az állatok és állati nyerstermények értékesítésének lehetőségét pedig — különösen a külföldi viszonylatban — már némely fertőző állatbetegség szórványos fellépése is megnehezítheti, vágy egészben lehetetlenné "teheti. Ezért a főleg mezőgazdaságot, kiterjedt állattenyésztést űző, állatok és állati nyerstermények exportálásával foglalkozó Magyarországban a fertőző állatbetegségek kiirtása, ilyen betegségek újabb behurcolásának meggátlása s általában az állategészségügy éber gondozása elsőrendű állami érdek s ennélfogva az állam különös ós állandó gondoskodását igényli. Mindazonáltal Magyarországban az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-c. megalkotása óta, leszámítva a ragadós tüdőlob irtása tárgyában alkotott 1893. évi II. ós 1897. évi X., valamint az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. törvénycikkeket, amelyek azonban az első helyen említett. törvénynek a fertőző állatbetegségek ellen irányuló alapvető intézkedéseit alig érintik, az állategészségügy érdekében egyéb törvényhozási intézkedés nem történt. Pedig köztudomású tény, hogy az 1888. évi VII. t.-c. abban az időben alkottatott, amikor az állatorvosi tudomány fejlődésének kezdetleges korát élte és amikor az állatok és állati nyerstermónyek forgalma még csak igen szűk területre szorítkozott Azok a nagyfontosságú tudományos megállapítások, amelyek a fertőző állatbetegségek oktanára rávilágítottak, amelyek a fertőző állatbetegségek kórokozóit, ezek biológiai életfolyamatait, terjedésük útjait, az ellenük való védekezés módozatait felfedték és ezzel az ez irányban előzőleg vallott téves tanokat megdöntötték- a későbbi idők vívmányai. Az állatokkal és állati nyersterményekkel való forgalomnak napjainkban észlelt méretei ós változatai is csak azóta fejlődtek a jelenlegi fokra. 14*
