Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-147. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd-vezsenyi vonalának engedélyezése tárgyában

4 147. szám. díjszabásába a felügyeleti hatóság jóváhagyásával felvett esetleges eltéré­sekkel; végre d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvények­hez, szabályokhoz, utasításokhoz ós rendeletekhez. 3. §, A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fenntartatván nevezett miniszter részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes ese­tekben eltéréseket engedélyezhessen. * A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes felelős s amennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtör­ténte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által elrendelt kiegészítő munkákat telje­síteni, a nélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. $-ában megállapított tény­leges építési ós üzletberendezósi tőke felemelésére tarthatna igényt. 4. §. A vasútvonal közigazgatási bejárásának alapjául szolgáló tervek építési tervekként elfogadtatván, engedélyes külön építési terveket bemutatni nem köteles. A többi részletterveket azonban oly időben köteles két példány­ban a kereskedelemügyi m. kir. miniszter elé terjeszteni, hogy azok a kivi­telre alább megállapított határidőre való tekintettel, a miniszter által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatok legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter e jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1926. évi május hó 28-án felvett jegyzőkönyvben foglalt hatá­rozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekin­tettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által a pálya építése közben, vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészíté­seket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. miniszter részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoz­tatásához a nevezett miniszter engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétői "számított egy év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése az üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, rendezni tartozik. 6. §. A Ceglédvidéki helyi érdekű vasút Cegléd állomáson lévő for­galmi kitérőjéhez való csatlakozás az ennek folytán szükséges új építkezések ós átalakítások eszközlése ós az ezzel összefüggő kérdések rendezése iránt , engedélyes a Ceglédvidóki helyi érdekű vasút üzemét kezelő m. kir. állam-

Next

/
Thumbnails
Contents