Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-147. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd-vezsenyi vonalának engedélyezése tárgyában

147. szám. 5 vasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. miniszter előző jóváhagyásának fenntartása mellett egyességre lépni köteles. A csatlakozás folytán a csatlakozási állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más. pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások, vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. miniszter külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekéit járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltóteleket a kereskedelemügyi m. kir. miniszter fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,480.000 pengő, azaz: Egymilliónógyszáznyolcvanezer pengőben állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 421 200 pengőt tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 12.000 pengő kihasítandó és készpénzben mint tartalék külön kezelendő. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesítendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 19. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.) sineket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1916. évi III. törvénycikket érvényben meghosszabbított 1907. évi III. t.-c. 13. §-a.értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján leheti kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualifikációjának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi m kir. miniszternek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról a vállalati úton végrehajtandó közópítkezési munkákra és azokkal kapcsolatos szállításokra vonatkozó általános feltételek 15. §.-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók.