Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-147. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd-vezsenyi vonalának engedélyezése tárgyában

147. szám. 15 Egyébként engedélyes e tekintetben is köteles alkalmazkodni az út-, utca-, tér-, híd- és védtöltés tulajdonosokkal kötendő és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyandó területhasználati szerződésekben foglalt kikötésekhez. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 2.250 kilogramm keréknyomás és az alkalmazandó járművekhez képest megállapítandó terhelési séma, valamint a vasutakra nézve 30.666/1906. szám alatt kiadott híd-szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számítandók és szerkesztendők. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — egészen fáoól is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hason-nemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előírt feltételek mérvadók; 0.30 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett útáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörösfenyőfatömlők is alkalmazhatók. Meg jegyez te tik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben lévő közúti szabványtervek mérvadók. E közúti fahidakra vonatkozólag kiköttetik, hogy hídpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása — illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja ós mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0*80 m. magas feltöltéssel teljesen köiülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portlandcement, homok és víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm, vastagságban homokolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mórtékben — kőburkolattal látandók el. Cegléd város és a többi községek belterületén, ott, ahol a pálya kő,