Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-154. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915/18. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

160 154. szám. Az egyenes adóknál 23,125 000 K előirányzatnélküli kiadás hadsególyezési célokra folyósíttatott. A pénzverés és fémbeváltásnál a 13,160.000 K túlkiadás a nagyobb mennyiségű fémbeszerzés ós az arany árának emelkedéséből állott elő. A földmívelésügyi tárca miniszteri kirendeltségeknél az 5,382.000 K előirányzatnólküli kiadás, a háború folytán beállott élelmiszerhiány enyhítésére, a hadiműveletek folytán elpusztult ós károsult északkeleti községek felsegítésére használtatott fel. A kereskedelemügyi minisztérium központi igazgatásánál előirányzatnólküli 4,735.000 K kiadás tulajdonképen a fenntebb felvett pénzügyi tárcánál említett célokra utalványoztatott, csak adminisztrácionális okból nem lehetett már ottan beállítani. A pénzügyi tárcánál elszámolt előlegeknél előirányzatnólkül utalványozott 2,703.000 K a vármegyei háztartási és utalapok hiányainak az ideiglenes fedezésére fordíttatott. A fogyasztási és italadóknál előirányzatnólkül számoltatott el 1,500.000 K, amelyet a régi szeszfőzdék vei senyképességének biztosítása érdekében megvásárolt Lipótvárosi ipari szeszgyár vételárának a kiegyenlitósóre fordítottak. Beruházásnál: Az állami vasgyárakat hadfelszerelési cikkek tömeges gyártására kellett berendezni ós ezen berendezkedés fedezésére használtak fel előirányzatnólkül 988.000 K-t. A bizottság a kiadásoknál a következő nagyobb összegű megtakarításokat állapította meg: Rendes kezelésben: A honvédcsapatoknál 61,625.000 K, az államvasutaknál 33,302.000 K, a pénzverés és fémbeváltásn-ál 12.261.000 K, a közutaknál 10,010.000 K, az állami erdőknél 8,832.000 K, a törvényszékek és járásbíróságoknál 6,958.000 K, a honvédparancsnokságok és hatóságoknál 6,282.000 K, a posta, távírda és távbeszélőnél 4,706.000 K, a gazdasági felügyelőségek és gazdasági üzemeknél 4,452.000 K, a selyemtenyósztésnól 4,305.000 K, a fém- és opál bányászatnál 4,208.000 K, a honvédnevelő- és kópzointózeteknél 2,627.000 K, a csendőrségnél, 2,307.000 K, a honvédelmi minisztérium központi igazgatásánál 2,270.000 K, az egészségügyi szolgálatnál 2,248.000 K. Rendkívüli kezelésben: Közösügyi kiadásoknál 80,442.000 K, a honvédcsapatoknál 22,770.000 K, a hajózásnál 11,858.000 K, a közutaknál 7.548.000 K, a vizimunkálatoknál 5,831.000 K, az országos betegápolási alapnál 3,815.000 K. Beruházások kezelésében: Az államvasutaknál 218,179.000 K, a posta-, távirda- ós távbeszélőnél 24,112.000 K, a honvédcsapatoknál 17,941.000 K, a közutaknál 14,622.000 K, a vízi munkálatoknál 9,534.000 K, az állami vasgyáraknál 9,421.000 K, a közutaknál 5,564.000 K, a törvényszékek és járásbíróságoknál 5,489,000 K, az állami középiskoláknál 4,428.000 K, a hajózásnál 4,145.000 K, az állami elemi népiskoláknál 3,494.000 K, az iparés kereskedelmi szakoktatásnál 3,413.000 K, a tanító- és kisdedóvónőképző intézeteknél 3,079.000 K, a dohányjövedéknól 2,975.000 K, a polgári iskoláknál 2,212.000 K, a színművészetnól 2,098.000 K. A bizottság a következő kevesebb bevételeket állapította meg. Rendes kezelésben: A szeszadónál 65,745.000 K-val kevesebb a bevétel, mert a szeszadópótlók tervbevett felemelése elmaradt. A jogilletekéknél a háború által felidézett gazdasági ós kereskedelmi