Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-154. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915/18. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

154. szám. 161 • pangás folytán elmaradt jogügyletek miatt 29,745.000 K-val kevesebb Íratott elő. Az állami erdőknél az előirányzatnál 8,625.000 K-val kevesebb volt a bevétel, mert a háború folytán a fatermelés csökkent, a kitermelt fa leszállítását pedig lehetetlenné tette. A bélyegnél jelentkező 8,441,000 K kevesebb bevétel a háború okozta gazdasági pangással magyarázható. A pénzverésnél és fémbeváltásnál 8,200.000 K volt a kevesebb bevétel, mert a nagyobb váltópénzverés miatt kevesebb aranypénzt vertek és a csekélyebb fémbeváltás folytán kevesebb ezüstöt adtak el. A földadónál az adóleszállítás miatt 8,112.000 K-val maradt az előírás az előirányzat mögött. A. dohányjövedéknól a 8,094.000 K kevesebb bevétel onnan származik, hogy áz osztrák dohányjövedék nem vett át annyi dohányt, mint amennyit az előirányzatnál számításba vettek. Az ásványolajadó 7,19.5.000. K-val hozott kevesebbet az előirányzatnál, mert a galíciai petróleumterületeknek időleges ellenséges megszállása miatt nem állott rendelkezésre a szükséges nyersolajmennyiség. A söradópótlék bevétele 4,889.000 K-val kevesebb az előirányzatnál, mert a háborús viszonyok miatt a sörfőzéshez szükséges nyersanyagok megfelelő mennyiségben nem voltak rendelkezésre bocsáthatók. A selyemtenyésztésnél mutatkozó 4,261.000 K kevesebb bevétel onnan ered, mert a gubótermés jórésze idejében nem volt értékesíthető. A rendkívüli kezelésben: A beruházások fedezésére szükséges kibocsátandó kötvények értékesítéséből várt 222.154.000 K teljesen elmaradt, mert a hitelműveletre utalt beruházási költségekre kötvényeket nem bocsátottak ki. A közösügyi rendkívüli kiadásoknál a 66,361.000 K elmaradásának az oka az, hogy ennek a fedezésére tervbe vett kötvényeket nem bocsátották ki. A bizottság a bevételeknél a következő több bevételeket állapította meg : Rendes kezelésben: Az államvasutaknál 196,000.000 K, a dohányjövedéknél 84,793.000 K, a szeszadónál 54,484.000 K, a szeszadópótléknál 40,835.000 K, a cukoradónál 38,320.000 K, az állami vasgyáraknál 25,325.000 K, a pénzügyi tárca különféle bevételeinél 19,731.000 K, a posta-, távirdaés távbeszélőnél 15,945.000 K, a keresetadónál 8,943.000 K, a tőkekamat-és járadékadónál 6,815.000 K. Rendkívüli kezelésben; A jövedelemadónál 40,280.000 K, a pénzverésnél, a belügyminisztérium központi igazgatásánál 6,524.000 K. Semmi kétség nem lehet az iránt, hogy a kormányt az államháztartás vitelében a legszigorúbb takarékosság vezérelte, mégis a háború okozta bizonytalan pénzügyi és gazdasági viszonyok a különféle csapásokkal sújtott lakosság nehéz helyzetének enyhítése és egyéb nyomós okok arra kényszerítették a kormányt, hogy halasztást nem tűrő esetekben a költségvetési hitelek keretén túl teljesítsen kiadásokat, s így nem lehetett abban a helyzetben, hogy az 1897. évi XX. t.-c. azon követelményeinek, miszerint a törvényhozástól pót-, illetve rendkívüli hitelek engedélyezését kérje, eleget tehetett volna. A kormány minden kétséget kizáróan megindokolta a tényleg előfordult túlkiadásokat és előirányzatnélküli kiadásokat, valamint azokat az eltéréseket, amelyek az 1897. évi XX. t c. rendelkezéseit érintik és a létszámtúllópésekre vonatkoznak, úgy hogy azok tudomásvételének akadálya nincs. Képv. iromány. 1927—1932. IV. kötet. 21