Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.
Irományszámok - 1927-154. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az 1915/18. évről szerkesztett állami zárszámadásról és a legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
154 szám. 159 pénzek, a nyugdíjintézet és betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulás, családi pótlókok, forgalmi eszközökön okozott károk helyreállítása, utazási, költözködési ós helyettesítési költségek, elemi károk, balesetek, sérülésekre fordított kiadások A dohányjövedéknól felmerült 19,573.000 K túlkiadást a dohány fogyasztás nagymérvű emelkedése folytán a nagyobb dohány behozatal és fokozottabb gyártás okozta. A 4%-os magyar korona jaradékkölcsön és a 4 1 /2°/o-os állami pénztárjegyek címnél mutatkozó 17,731.000 K túlkiadásaz 1913. évben kibocsátott 150,000.000 M. n. ó. pénztárjegyek átvételénél felmerült árfolyamveszteség, továbbá az 1912. és 1913. évben kibocsátott 106 000.000 M., illetve 150,000.000 M. n. é. pénztárjegyek beváltásához szükséges márkák beszerzésénél felmerült árfolyamkülönbözet, valamint az 1916. évben kibocsátott 150,000.000 M. n. é. pénztárjegy kibocsátási költségei folytán állott elő. A közösügyi kiadásoknál felmerült 17,048 000 K túlkiadást, a kevesebb hat árvámjövedelem és a közöshadsereg részére halaszthatatlan ul szükséges összegek rendkívüli utalványozása okozta. A nyugdíjaknál jelentkező 6,909.000 K túlkiadás az előre nem látott nyugdíjazásokban leli magyarázatát. A posta, távírda és távbeszélőnél kimutatott 4,920.000 K többkiadás főképen a hadba vonult alkalmazottak helyett nagyobb számban kellett napidíjas és napibéres munkaerőket alkalmazni. A postatakarékpénztárnál 4,199 000 K túlkiadása a betétkamat emelkedése miatt merült fel. Az állami vasgyáraknál mutatkozó 3,409.000 K kiadási többlet a gyár fokozottabb üzemével áll kapcsolatban. A miniszterelnökség 3,377.000 K túlkiadása az ide összpontosított s a magasabb külpolitikai és katonai érdekeket szolgáló hírszolgálat és a külföldön élő magyar állampolgárok gondozásával járó költségek miatt vált szükségessé. Az állami lótenyésztésnél felmerült 2,629.000 K túlkiadás, a lótenyésztő intézetek magasabb fenntartási költsége, a lovak beszerzési árának rohamos emelkedése és a lótenyésztési alap tőkéjének felemelése folytán állott elő. A mónesbirtokgazdaságo'k 2,388.000 K túlkiadása a cseléd és munkabérek emelkedése, a szükségletek drágulása és apaállatok importálása miatt keletkezett. A sójövedéknél jelentkező 2,232.000 K túlkiadást a fokozottabb termelés okozta. Az országos betegápolási alapnál kimutatott 1,596.000 K többkiadás főleg a gyermekmenhelyeken elhelyezett gyermeklétszám nagymérvű emelkedése miatt keletkezett. A belügyminisztérium központi igazgatásánál feltüntetett 1,508.000 K túlkiadás a háború következtében fellépett járványos betegségek leküzdésére irányuló intézkedések kapcsán felmerült költségekké] magyarázható. A fogyasztási ós italadóknál az 1,091.000 K nagyobb kiadás főképen az igénybevett adóhitelek csökkenésével és egyes városok részére adott nagyobb segélyekkel bozható kapcsolatba. Rendkívüli kezelésben: A pénzügyi tárcánál 629,976.000 K-t utalványozott a kormány előirányzat nélkül, ami egyrészről a hadba vonultak családtagjainak a segélyezésére, másrészről Haditermény r.-t. részvények átvételére fordíttatott.
