Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 57 * alkalmazása más bűncselekmények: íőleg bűntettek és szándékos vétségek eseteiben is indokolt lebet. Ha az elítélt az eddig gyakorolt bivatása vagy foglalkozása körében bűntettet vagy súlyos vétséget követett el s ennélfogva bivatása vagy foglalkozása szempontjából megbízhatatlannak bizonyult, — például, ha kiderült, hogy az ahhoz szükséges értelmi vagy erkölcsi tulajdonságokkal nem rendelkezik, — a közérdek megkívánja, hogy a hivatás vagy a foglalkozás folytatása ne szolgáltathasson alkalmat a bűncselekmény megismétlésére. Ezért az 5 §. a foglalkozás vagy hivatás körében elkövetett bármely bűntett vagy szabadságvesztéssel büntetett vétség esetében megengedi a foglalkozástól vagy hivatástól eltiltást. Az eltiltás rendszerint hat hónaptól öt évig terjedhető időre szólhat; kivételesen, nevezetesen abban az esetben, ha a bűncselekmény elkövetése az elítéltnek foglalkozásában vagy hivatásában járatlanságára, hanyagságára vagy ily foglalkozás vagy hivatás szabályainak megszegésére vezethető vissza, az eltiltás fennálló jogunkkal egyezően (Btk. 291. és 310. §-a) végleges is lehet. Átvette továbbá a javaslat fennálló jógánknak ama rendelkezését is, hogy a bíróság a hivatásnak vagy foglalkozásnak újabb megkezdését vizsgától vagy a kellő képzettség megszerzését tanúsító más bizonyítéktól teheti függővé. A foglalkozástól vagy hivatástól eltiltó bírói rendelkezés megszegésére vagy kijátszására a 7. §. szab büntetést. A büntetés féltételes felfüggesztése tekintetében (8. §). A 8. §. a büntetés feltételes felfüggesztésének lehetőségét kívánja az eddiginél nagyobb körre kiterjeszteni. Ez az intézmény, melyet jogrendszerünkben az 1908: XXXVI. t.-c. I. cikke honosított meg, a gyakorlatban köztudomás szerint jól bevált. A javasolt szöveg két irányban óhajtja a törvény szövegét tágítani: egy hónapról három hónapra kívánja felemelni a kiszabott fogházbüntetés ama mértékét, ameddig ilyen intézkedésnek helye lehet és lehetővé óhajtja tenni a büntetés felfüggesztését abban az esetben is, ba az említett büntetést a bíróság adott esetben oly cselekmény miatt szabta ki, amelyet a törvény általában bűntettekre alkalmazható büntetéssel sújt. I As izgatás tekintetében (9—10. §.). A tapasztalati tanulságok felhasználásával a Btk.-nek az izgatásról szóló rendelkezéseit is ki kell egészíteni. A közbékére a nyilvános izgatással egyenlően veszélyes a nem nyilvánosan ugyan, de széles körben alattomosan folyó izgatás is : az egyéneknek egyénenkint vagy kisebb csoportokban való rendszeres megmételyezése. Ezért a javaslat 9. §-a úgy módosítja a Btk. 171. §-át, hogy a gyülekezeten való nyilvános elkövetés mellé felveszi az elkövetésnek azt a módját is, ha a tettes a bűncselekményt nagyobbszámú, bár együtt nem lévő személy előtt követi el. Az »egyenes felhívás« mellett az »izgatás«-nak mint elkövetési cselekedetnek külön kiemelése lehetővé teszi a bujtogató, alattomos, burkolt izgatások büntetés alá vonását. Köztudomású ugyanis, hogy megváltozott e cselekmény elkövetésének alakja, ma ritkán követik el e cselekményt egyenes felhívással, hanem leginkább alattomos, barkóit bujtogatással. A Btk. 171. §-a első bekezdésének ilyen módosítása szükségszerűen maga Képv. iromány. 1927—1932. Iíí. kötet. 8

#