Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 49 rendelkezés az egyesbíró által elrendelt vagy fen tartott előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság tartamára is irányadó. V. Eljárás az egyesbíró előtt. 71. §. A kir. törvényszéknél, mint egyes bíróságnál eljáró egyesbíró végzi mindazokat a tennivalókat, amelyeket a Bp. szabályai a főtárgyalási elnöknek, a főtárgyalási tanácsnak vagy a tanács tagjának hatáskörébe utalnak. Á főtárgyai ás t az egyesbíró előtt a Bp. XVIII. fejezetében foglalt rendelkezések megtelelő alkalmazásával kell megtartani. VI. Főtárgyalás megtartása a törvényszék székhelyén kívül. 72. §. A kir. törvényszék elnöke az iratokhoz csatolandó indokolt határozatban megengedheti, hogy a főtárgyalást a kir. törvényszék tanácsa vagy egyesbírája a törvényszéknek a székhelyén kívül eső területén tartsa meg, ha ezzel — tekintve a közlekedési viszonyok ra, a kitűzendő ügyeknek vagy a megidézendőknek nagy számára vagy más fontos körülményre —• a bűnügyi költséget s egyszersmind a főtárgyalásra megidézettek időveszteségét is a törvényszék elnökének megítélése szerint lényegesen lehet csökkenteni. VII. A főtárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet egyszerűsítése. 73. §. Ha a vádlott a főtárgyaláson részletes beismerő vallomást tett, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítenek s az ítélet ellen az erre jogosultak egyike sem jelentett be perorvoslatot, a főtárgyalásról nem kell készíteni jegyzőkönyvet, az ítéletnek pedig csak a Bp. 327. §-ának 1—8., továbbá a)—e) pontjaiban foglalt adatokat kell tartalmaznia. Az ily ítélet indokolása csupán arra szorítkozik, hogy a vádlott a vádiratban megjelölt bűncselekményben való Képv. iromány. 1927—1932. Ili. kötet. bűnösségét beismerte és beismerését a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítették. Abban az esetben, ha a főtárgyalás felmentő ítélettel vagy az eljárás megszüntetésével végződött, és a perorvoslatra jogosultak — ideértve a főtárgyaláson jelen volt sértettet is — fellebbezéssel nem éltek, a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet pedig a Bp. 327. §-ának 1—8. pontjában és a 328. §. utolsó bekezdésében foglalt adatok feltüntetésére szorítkozhatik. A bíróságnak a főtárgyalás alkalmával tartott tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha véleményeltérés merült fel. VIII. Egyszerűsítések a perorvoslati eljárásban. 74. §. Oly ügyben, amelyben az elsőfokú ítéletet egyesbíró hozta, a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panasznak csak aBp. 385. §-ának 1. a) és c) pontjában meghatározott semmiségi okból van helye; ha azonban a kir. ítélőtábla az egyesbíró ítéletét helybenhagyta vagy csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta meg, a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panasznak egyáltalában nincs helye. 75. §. Ha a semmiségi panasz elbírálására hivatott bíróság úgy találja, hogy az alsóbíróság ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a tényállás az iratok alapján helyesen megállapítható, a semmiségi panasz elbírálására hivatott bíróság a ténymegállapítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a törvénynek megfelelő határozatot hoz. IX. Egyszerűsítés a járásbíróság előtti eljárásban. 76. §. A Bp.-ban az ügyészségi megbízottnak az eljárásban való köz7