Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

50 80. szám. reműködésére nézve megállapított rendelkezések a jelen törvény hatálya alatt nem nyernek alkalmazást. A vád képviseletére vonatkozó szabályokat az igazságügy miniszter rendelettel állapítja meg. 77. §. A fellebbezett ügyet a törvényszék rendszerint nyilvános tanácsülésen (Bp. 399. §.) intézi el. Ha a fellebbezést nem kizárólag a Bp. 550. §-ának 4. bekezdésében említett okból használták, a tanácsülésen a felek felszólalhatnak. Tárgyalást csak akkor tart a törvényszék, ha felmentő ítéletet a vádlott terhére kell megváltoztatni, vagy ha a törvényszék a tárgyalást egyéb fontos okból, különösen bizonyításnak közvetlen felvétele

1 céljából mellőz hetetlennek tartja. Ha a tanácsülésen a felek jelen vannak vagy késedelem nélkül előhívhatók, a törvényszék a tárgyalást nyomban megtartja. • A szabályszerűen megidézett vádlott elmaradása a fellebviteli tárgyalás megtartását és az érdemleges határozat meghozatalát nem akadályozza. Harmadik Rész. Vegyes rendelkezések. 78. §. Ha gyors és elrettentő példaadás nélkül a közbiztonságot nem lehet fentartani vagy a súlyos bűncselekmények rohamos elszaporodását nem lehet meggátolni, a minisztériam a polgári büntető bíráskodás alá tartozó egyénekre elrendelheti a rögtönbíráskodást az egész ország vagy csak egyes kir. törvényszék területére. A rögtönbíráskodást a következő bűncselekményekre lehet elrendelni: a felségsértésre, a hűtlenségre, a lázadásra, a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XL. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző, csoportosulás útján elkövetett bűntettekre, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a rablásra, a gyujtogatásra, a vízaradás okozásának bűntettére, vaspályákon, távirdákon (távbeezélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntettére, az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. t.-c. 1. és 2. §-ába ütköző büntetendő cselekményekre, végül a jelen törvény 9. §-ában meghatározott felhívásra, vagy izgatásra, ha az a jelen bekezdésben felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetésére irányul. A rögtönbíráskodást előzetesen ki kell hirdetni; rögtönítélő eljárás alá csak a kihirdetés után elkövetett bűncselekmények tartoznak. A rögtön ítélő bíróság a rögtönítélő eljárás alá tartozó bűncselek menyekre főbüntetésként nem a büntetőtörvényekben megállapított büntetési tóteleket alkalmazza, hanem rendszerint halálbüntetést állapít meg. Kivételesen, ha a rend helyreállítása végett már nem szükséges halálbüntetéssel elrettentő példát adni, úgyszintén nagyszámú ^sgy igen nyomatékes enyhítő körülmények esetében, a halálbüntetés helyett életfogytig tartó vagy tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést lehet megállapítani ; ha pedig a bűncselekmény enyhébb súlya és a túlnyomó enyhítő körülmények indokolják, a bíróság a büntetőtörvényekben megállapított rendes büntetési tételeket alkalmazhatja. Ha a vádlott a tett elkövetésekor huszadik életevét még nem töltötte be, halálbüntetés helyett tíz- évtől tizenöt évig terjedhető fegyházat, ha pedig még tizennyolcadik életévét sem töltötte be, öt évtől tizenöt évig terjedhető fogházat kell megállapítani. Ezek a rendelkezések nem érintik a büntetőtörvények alapján kiszabható mellékbüntetésekre vonatkozó rendelkezéseket. , A jelen §-ban meghatározott büntetések kísérlet ós részesség esetében is irányadók.