Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

79. szám. 25 E megfontolások alapján a törvényjavaslat alkalmazhatóvá teszi a jel-, zálogjogot mindazokra a tárgyakra, amelyek a külföldi példák és a belföldi érdekeltségek többségének álláspontja szerint alkalmasak jelzálogi lekötésre, de nem terjeszti ki azt olyanokra, amelyeknél az nem szolgálná a termelés érdekeit, vagy amelyeket közérdeksérelem nélkül kézizálogba is lehet adni, vagy egyéb alkalmas módon zálogul lehet használni. A zálogtárgyak ilyen kiválasztása tehát azt a célt is szolgálja, hogy az ingójelzálogjog elsősorban a termelési hitelnek és egyes közegészségügyi és közművelődési intézmények hitelének eszköze legyen. A jelzálogul leköthető tárgyak felsorolása kimerítő, amely hasonszerűség útján kiterjesztést kizár. A részletek tekintetében meg kell jegyeznem a következőket: A felszerelésnek (I. 1., II., III. 1., IV. 1., V., VI.) e javaslat szerint irányadó körét a 23. §. állapítja meg, az utóbbi §. 3. bekezdése a felszerelés elzálogosításának módozatairól rendelkezik. Az ingatlannal alkatrészi kapcsolatban álló függőtermés leendő terménye (I. 2.): jövőbeli ingó dolog, lünnek elzálogosítását azért célszerű megengedni, mert a lekötése ellenében szerezhető hitel visszatarthatja a gazdákat attól, hogy termésüket még levágás előtt csekély árcn elvesztegessék és megvédheti őket az ú. n. zöldhitellel űzött uzsorától. Természetesen csak olyan leendő termény elzálogosításáról lehet szó, amely függőtermósként már megvan, nem pedig olyanról, amelyet még ezután fognak elvetni. Ehhez képest a javaslat a mezőgazdaságnál csak egy évi várható termést enged jelzálogul lekötni, míg az erdőgazdasági függő termés terményeit, vagyis a több évre terjedő üzemterv szerint levágásra kerülő erdei fákat, mint amelyek a zálogjog több évi íennállása alatt is alkatrészi kapcsolatban maradhatnak az ingatlannal, — egy vagy több évre is el lehet zálogosítani. A függő termésről rendelkezik a 12. §., a 19. §. 2. bekezdése, a 24. §., a 45. §., az 58. §. 2. bekezdése. Az állatállományról (I. 4.) különleges rendelkezést tartalmaz a 23. §. 3. bekezdése, a 34. §., az 58. §. 3. bekezdése. A III. 1. pontban említett iparüzem alatt érteni kell mindazt a foglalkozást, amely az ipartörvények rendelkezései alá esik, így többek között érteni' kell ez alatt a pensiót is, amelyet a 78.000/1923. K. M. számú rendelet 129—131. §-ai értelmében iparüzemnek kell tekinteni. A III. 2. pontban említett feldolgozásra szánt nyersanyag vagy félárukészlet tekintetében a 25. és az 55. £-ok is rendelkeznek. A III. 3. és IV. 2. pontok elkülönített raktári árukészleteket sorolnak fel; az elkülönítés módja tekintetében a javaslat nem kívánja a feleket megkötni, mert nem akarja útját vágni olyan hitelajánlatoknak, amelyek az 1881 :LX. t.-c. 75. §-ában meghatározott szoros zárnál enyhébb elkülönítési mód esetében is kínálkoznak; azonban a javaslat 32. §-ának 2. bekezdése útmutatást nyújt a hitelezőknek arra, hogy az elkülönítés törvényi kívánalmát milyen biztonsági eszközök megállapítására használhatják fel. Az,elkülönített raktári készlet tekintetében az 58. §. 2. bekezdése is tartalmaz rendelkezést. 3. §. E §. azt a szabályt, hogy az elzálogosító csak a tulajdonát zálogosíthatja el, kiterjeszti akként, hogy ingójelzálogjogot oly dolgon is lehet alapítani, amely az ingatlantól elválással kerül az elzálogosító tulajdonába (függő termés terményei s a 23. §. 1. és 2. bekezdéseiben említett dolgok). E §-szal kapcsolatosan a 10. §. rendelkezik a nemtulajdonos részéről történt elzálogosítás esetére. Képv. iromány. 1927—1932. III. kötet. 4